Dr. Farkas András nyugdíjszakértő foglalta össze a HR Portal számára, hogy mit kell tudni a külföldön szerzett nyugdíj igényléséről, ügyintézéséről, beszámítandó időről, a nyugdíj összegéről, vonatkozó nemzetközi egyezményekről.
Ha egy magyar több EU/EGT tagállamban (az EU 27 tagállama mellett ide tartozik Liechtenstein, Norvégia és Izland, továbbá Svájc, valamint a Brexit kilépési egyezmény keretei között az Egyesült Királyság) szerzett biztosítási időtartamokat, akkor minden érintett államtól jogosult lehet résznyugdíjra.
A nemzetközi nyugdíjmegállapítási eljárás egységes elveit és alapszabályait az EU szociális biztonsági koordinációs rendeletei határozzák meg.
A koordinációs rendeletek szabályai értelmében a lakóhely szerinti tagállam illetékes intézményénél lehet az egyes ellátásra való igényeket benyújtani. Ez a tagállami intézmény fogja a kérelem alapján kitöltött formanyomtatványokat mindazon tagállam illetékes intézményének megküldeni - az adott tagállamban szerzett biztosítási idő igazolásával együtt -, amelyben az igénylő biztosítási időt szerzett. Egyetlen igénybejelentéssel valamennyi olyan tagállamban megnyílik az nyugdíjigénylő jogosultsága a nyugellátásra, ahol a jogosultsági feltételeket teljesítette.
Vagyis a több államban is nyugdíjjogosultságot szerző nyugdíjigénylőnek az összes érintett állammal kapcsolatos nyugdíjigényét elegendő annak az államnak a nyugdíjhatóságánál bejelenteni, ahol él.
A nyugdíjigénylés esetén jelezni kell a hatóságnak, hogy az igénylő külföldön is szerzett biztosítási/szolgálati időtartamokat.
Az adott tagállamtól járó nyugellátás megállapítása során kizárólag az adott tagállamban elért keresetek vehetők figyelembe.
Minden érintett tagállamtól a megállapított nyugellátást külön-külön, az adott tagállamban érvényes szabályok szerint folyósítják a jogosult részére.
Harmadik országban, vagyis az uniós rendeletek területi hatálya alá nem tartozó államban szerzett szolgálati idő figyelembe vételére abban az esetben nyílhat lehetőség, ha a nyugdíjszámítást végző tagállam az adott országgal szociális biztonsági egyezményt kötött.
Ilyen kétoldalú egyezménye Magyarországnak jelenleg többek között az USA-val, Kanadával, Japánnal, több egykori jugoszláv tagköztársasággal áll fenn.
Magyarország modern kétoldalú egyezményei - az EU alapelvekkel is összhangban - az időarányos teherviselés elvén alapulnak. Az időarányos teherviselés esetén az ellátásra való jogosultság szempontjából az országok figyelembe veszik a másik országban szerzett szolgálati időt is, de nyugdíjat csak a saját biztosítási rendszerükben elismert jogszerzéssel arányosan fizetnek.
Bővebben a témáról Farkas András HR Portálon megjelent cikkében lehet olvasni.
Különösen oda kell figyelniük a nyugdíj-előtakarékosságra a katásoknak. A közelmúltban a Grantis.hu oldal végezett el egy számítást, hogy mekkora nyugdíjra számíthatnak a katában adózók, például a taxisok. A katások nyugdíjalapja 2022 óta változatlan. Mindeközben a katások nyugdíjszámításában is szerepet játszó minimálbér viszont évre évre emelkedik. Azoknak ugyanis, akiknek a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló keresete nem éri el a minimálbért, az aktuális minimálbérhez viszonyítva arányosítják a szolgálati idejüket.
2025-ben a bruttó minimálbér 290 800 forint. Ennél a katások nyugdíj megállapításához beszámítható bruttó keresete, lényegesen kisebb kisebb (108 ezer forint). Ezért arányosítanunk kell a szolgálati idő megállapításához. 1 évnyi munka így mindössze 0,37 év szolgálati időnek jön ki, ez 40 év alatt 14,8 évet jelent.
Innentől egy elemre van már csak szükségünk. Az öregségi nyugdíjak kiszámítása során alkalmazandó szorzószámra a Magyar Államkincstártól. Mivel nincs meg a 15 év szolgálati idő, ezért a nettó nyugdíjalap 41 százalékát számolják el, ami 29 446 Ft. Nagyjából ennyi lesz az állami nyugdíj havonta 40 év után. Természetesen ez csak egy durva számítás, sok más tényezőtől függ a nyugdíj és azt sem biztos, hogy mindenki munkás éveinek egészét katában tölti.Ám intő jel a szám azoknak is, akik a 2022. évi kata-szigorításig ebben az adónemben adóztak.
