A magyarok többsége bizonytalan a pénzügyeiben, és szívesen kérne szakértői segítséget – derül ki a CIB Bank friss, reprezentatív felméréséből, amelyet a Biztosdöntés.hu mutatott be. A válaszadók kevesebb mint harmada érzi úgy, hogy teljes mértékben átlátja és tudatosan kezeli a pénzügyeit. További 41 százalék többnyire átlátja ugyan, de vannak hiányosságai, 14 százalék viszont csak az alapokat ismeri, és a megkérdezettek 8 százaléka nehezen látja át vagy teljesen elveszettnek érzi magát a pénzügyekben.
A kutatás eredményei szerint a lakosság közel fele nem rendelkezik elegendő tartalékkal: 32 százaléknak egyáltalán nincs megtakarítása, további 16 százalék pedig legfeljebb 1–2 hónapnyi kiadást tudna fedezni félretett pénzéből.
A legtöbb bizonytalanság a hosszú távú pénzügyi döntések terén jelentkezik. A megkérdezettek 36 százaléka a befektetésekhez, 25 százalék a nyugdíjtervezéshez, 18 százalék pedig az átfogó pénzügyi stratégiához kérne szakértői útmutatást.
Ugyanakkor a mindennapi pénzügyekben is sokan érzik magukat elveszettnek. Különösen aggasztó, hogy mindössze a lakosság 12 százaléka van tisztában azzal, mekkora megtakarításra lenne szüksége idős korára.
Bár egyre többen kezdenek el félretenni nyugdíjcélra, az átlagos megtakarítások továbbra is alacsonyak. A szakértők szerint a megoldás a tudatos tervezés, a rendszeres megtakarítás és a pénzügyi ismeretek fejlesztése lehet, hiszen hosszú távon csak így biztosítható a stabil anyagi háttér.
A magyar lakosság GDP-arányos nettó pénzügyi megtakarítása 2025-ben 4,6 százalékot tett ki, ami továbbra is meghaladja a régiós, illetve az EU-s országok átlagát. A háztartások nettó pénzügyi vagyona tavaly tovább gyarapodott, és év végére elérte a GDP 117 százalékát - olvasható az MNB Megtakarítási jelentéséről kiadott közleményben. Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója további részleteket közölt az összefoglalóról.
Tavaly folytatódott a portfólió-átrendeződés a likvid pénzügyi vagyon irányába. A lakosság állampapírvagyona 2025-ben - a korábban magas kamatozást nyújtó PMÁP értékpapírok átárazódásához köthetően - csökkent, miközben emelkedett a befektetési alapok és - főként az év első felében - a devizaeszközök súlya. Utóbbiak részaránya az év második felében csökkent, és a forinteszközök súlya - a forint erősödésével párhuzamosan - nőtt.
Banai Ádám kiemelte, hogy 2025-ben a forintalapú befektetések összességében magasabb hozamot biztosítottak, mint a devizaeszközök, különösen az árfolyamhatások figyelembevételével. A lakossági állampapírok továbbra is elsősorban a magasabb jövedelmű, képzettebb, jellemzően budapesti háztartások kezében koncentrálódnak.
A 10 millió forint, vagy annál nagyobb pénzügyi vagyonnal rendelkezők 63 százaléka rendelkezik állampapírral, ez az arány a legfeljebb 500 ezer forint megtakarítással rendelkezők körében 1 százalék - derül ki a jelentésből.
A lekötött betétállomány csaknem fele alacsony, mintegy 1 százalékos kamatot kínál, miközben magasabb hozamú lehetőségek is elérhetők. Ezért javasolják a lakossági befektetőknek, hogy érdemes újragondolni befektetési döntéseiket - jegyezte meg Banai Ádám.
