2025 első felében 4–7% közötti engedmény volt jellemző, amit az Otthon Start indulását követő erős kereslet gyorsan leszorított. Az év második felében sok esetben 2% alá csökkent az alku, főleg a nagyvárosokban. „A fordulat 2025 végén indult, mikor a túlárazott ingatlanok egy része már nem felelt meg a banki értékbecsléseknek, ami lassította az értékesítést és fokozatos árcsökkentést hozott magával” – mondta Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője.
A panellakásoknál volt a legnagyobb visszaesés: Budapesten az alku mértéke 2% alá esett, és ebben a szegmensben egyelőre szűk maradt a mozgástér. A téglaépítésű lakásoknál Budán szintén mérsékelt, 1,5–3,5% közötti az engedmény, vidéken viszont éppen ezek a legnépszerűbb alku célpontok, itt 6–8%-os engedmény is elérhető. A családi házak piacán kettős a kép – a jó állapotú ingatlanok esetében minimális az alku, míg a felújítandó vidéki házaknál 10–15%-os árengedmény is előfordul.
Területileg szintén nagy különbségek látszanak. Budapesten az alku jellemzően 2–4% között mozog, amelyet a jó állapotú ingatlanok iránti erős kereslet tart fent. A fejlettebb nagyvárosok – például Debrecen vagy Győr – hasonló mintát mutatnak, 1–4%-os engedménnyel. Vidéken ezzel szemben átlagosan 7% körüli alku érhető el, egyes piacokon ennél is nagyobb mozgástérrel: Pécsen például a panellakásoknál 10% feletti alku sem számított ritkának 2026 első hónapjaiban.
A vevői magatartás is változott, sokkal inkább jelen van az ár-érték alapú mérlegelés. A finanszírozási feltételek és a banki értékbecslések egyre nagyobb hatással vannak a végső tranzakciós árra, ami fegyelmezettebb árazásra kényszeríti az eladókat.
Lassul a drágulás üteme a lakáspiacon a friss hírek szerint. A Zenga.hu adatai alapján a legnagyobb éves növekedést a városok közül Szolnok produkálta, de hasonló – korrekciós jellegű – ugrás volt megfigyelhető Szekszárdon is.
Budapest továbbra is kiemelkedik, a fővárosban az átlagos hirdetési négyzetméterár 1,526 millió forint 2026 első negyedévének adatai szerint. Ezt Somogy és Veszprém követi 1,077 millió, illetve 1,056 millió forintos átlaggal, míg a lista végén Nógrád áll 329 ezer forinttal.
A fővároson belül az V. és a XII. kerület vezeti a rangsort 2,244 és 2,231 millió forintos átlagos négyzetméterárral, amelyeket az I. kerület követ 2,100 millióval. A legolcsóbb budapesti kerület a XXIII., ahol 989 ezer forint az átlag.
A megyeszékhelyek között Debrecen áll az élen 1,054 millió forinttal, majd Szeged következik 987 ezer forintos átlaggal. Utánuk Győr (961 ezer Ft/ négyzetméter), Veszprém (951 ezer Ft/ négyzetméter) és Székesfehérvár (943 ezer Ft/ négyzetméter) szerepel.
A legolcsóbbak pedig Salgótarján, ahol átlagosan 315 ezer forintba kerül egy négyzetméter, Békéscsaba (494 ezer Ft négyzetméter), Kaposvár (562 ezer Ft/ négyzetméter) és Miskolc (604 ezer Ft/ négyzetméter) követi - írja a Portfolio.
