Ha az örökhagyónak nincs gyermeke, de van házastársa és élnek a szülei, akkor meglepő módon nem a házastárs örököl mindent. A törvény szerint megkapja a közösen lakott lakást és annak berendezési tárgyait teljes egészében, ezen felül pedig a hagyaték többi részének felére jogosult. A másik fele azonban a szülőket illeti.
Ha nincs gyermek és házastárs sem, akkor az öröklés a szülőkkel kezdődik. A szülők egyenlő arányban örökölnek. Ha valamelyikük már nem él, akkor az ő helyén a saját leszármazói örökölnek, vagyis a testvérek. Ez az úgynevezett helyettes öröklés.
Az élettárs sajnos nem számít törvényes örökösnek. Ez azt jelenti, hogy végrendelet nélkül nem örökölhet, függetlenül attól, hogy mennyi ideig éltek együtt vagy milyen szoros volt a kapcsolat.
Ha nincs egy olyan rokon sem, akire szállhatna a vagyon, akkor a főszabály szerint az állam örököl. Természetesen itt is vannak kivételek, például belföldi ingatlan esetén bizonyos feltételek mellett a települési önkormányzat válik örökössé.
A törvényes öröklési rend egy alapértelmezett rendszer. Nem veszi figyelembe a személyes kapcsolatokat, a családi viszonyokat vagy az egyéni szándékainkat. Ezért gyakori, hogy a végeredmény nem egyezik azzal, amit az érintettek vártak vagy jogosnak éreznének. A kérdés, hogy ki örököl ha nincs gyerek, csak akkor válik igazán kiszámíthatóvá, ha valaki előre rendelkezik a vagyonáról - írja a Hóvége.hu.
A végrendelet a legbiztosabb módja annak, hogy az örökséget úgy és az kapja meg, ahogy azt az örökhagyó akarta. De mire kell figyelni egy ilyen dokumentum elkészítésekor?
- Csak személyesen. Vannak dolgok az életben, amit magunknak kell megcsinálni. Ilyen a végrendelkezés is. A törvény kiköti, hogy „végrendelkezni személyesen lehet”. Vagyis arra nincs mód, hogy meghatalmazzunk valakit, hogy helyettünk elmenjen a közjegyzőhöz, ügyvédhez elkészíttetni a végrendeletünket.
- Fontos, hogy szerepeljen rajta a készítés dátuma.
- Sajátkezűleg írt végrendelet esetén azt az elejétől a végéig a személynek magának kell írnia. A géppel történő írás nem minősülhet ilyennek. Ebben az esetben tehát fontos a kézírás.
- Nem hiányozhat az aláírás.
- Ha nem mi magunk írjuk kézzel a végrendeletet, és az több lapból áll, akkor minden lapot alá kell írni.
- Tanúk esetén a tanúk aláírása sem hiányozhat, és azt is fel kell tüntetni, hogy ők, mint tanúk írták alá az iratot. Több lapból álló végrendelet esetén minden lapon ott kell lennie a tanúk aláírásának is.
- Több lapból álló végrendelet esetén minden lapot folyamatos sorszámmal kell jelölni. Vagyis minden lapot be kell számozni, és az első után véletlenül sem következhet a harmadik. A számozásnak egymás után, kihagyás nélkül kell szerepelnie.
Bővebben a témáról itt olvashat.
