A megtakarítással rendelkezők fele legfeljebb 3 hónapig tudná fenntartani magát a jövedelme elvesztése esetén, 21 százalékuk pedig maximum egy hónapig tudna megélni. Csupán a válaszadók 16 százaléka rendelkezik egy évnél hosszabb időre elegendő vésztartalékkal.
A havi 200 ezer forint alatti bevételből élő háztartások 84 százaléka hó végére rendszerint kifogy a pénzéből, sőt akár még adósságokat is felhalmozhatnak, de még a 700 ezer forint feletti jövedelműek majdnem egyharmadával (27 százalék) is előfordul, hogy így járnak – derül ki a reprezentatív felmérésből, amelyet az Economx idéz.
Az adatok egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a megtakarítási képesség korántsem egyenletesen oszlik el a társadalomban.
- A községekben élők mindössze 45 százaléka tud félretenni – szemben a fővárosiak 74 százalékával, illetve a vármegyeszékhelyen és városban élők 60–62 százalékával.
- Az érettségivel nem rendelkező válaszadók 33 százaléka képes megtakarítani, miközben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében ez a szám 76 százalék.
- Jelentős a nemek közötti különbség is: míg a férfiak 69 százaléka rendelkezik megtakarítással, a nőknél ez az arány csupán 50 százalék
Kis javulás: míg tavaly októberben az összes megkérdezett 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hónapról hónapra él, ma ez az arány 39 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan pedig 9 százalékról 13 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik a havi jövedelmüknek akár az egyharmad részét is félre tudják tenni.
A legfontosabb eszközök és megtakarítási formák, ahol érdemes tartani a pénzt:
Rövid táv és biztonság (0–2 év)
Ha a pénzre bármikor szükség lehet (pl. vészhelyzeti tartalék), vagy 1-2 éven belül lakást, autót veszel, a tőke védelme a legfontosabb.
- Állampapírok (pl. lakossági állampapír): Magyarországon az egyik legnépszerűbb forma. Gyakorlatilag kockázatmentes (az állam garantálja), és a legtöbb konstrukció (mint a prémium vagy fix kamatozású papírok) kamatadó-mentes.
- Látra szóló és lekötött bankbetétek: A bankok fix időre (pl. 3, 6, 12 hónap) vállalják, hogy kamatot fizetnek. Biztonságos (az OBA 100 000 euróig védi), de a hozamuk jelenleg gyakran elmarad az állampapírokétól.
- Pénzpiaci alapok: Alacsony kockázatú befektetési alapok, amelyek rövid lejáratú állampapírokba és banki eszközökbe fektetnek. Jól likvidek, vagyis gyorsan pénzzé tehetők.
Közép- és hosszú távú megtakarítások (3–8 év)
Itt már érdemes egy kevés kockázatot vállalni a magasabb hozam érdekében, hogy a pénzed értéke növekedjen az infláció felett.
- Befektetési alapok (Kötvény-, részvény- és vegyes alapok): Profi alapkezelők kezelik a pénzt. A vegyes alapok például jó egyensúlyt teremtenek a biztonságosabb kötvények és a magasabb hozamú részvények között.
- Ingatlan (Közvetlen vagy ingatlanalap): A saját ingatlan vagy a kiadási célú lakásvásárlás hagyományos értékmegőrző. Ha nincs tőkéd egy egész lakásra, az ingatlanalapok révén már kis összeggel is részesedhetsz az ingatlanpiac hozamaiból.
Hosszú táv és vagyonépítés (8-10 év felett)
Ha a nyugdíjadra, a gyerekeid jövőjére gyűjtesz, a történelem szerint a részvénypiac és a célzott számlák adják a legmagasabb hozamot.
- Részvények és ETF-ek (Tőzsdén Kereskedett Alapok): Az ETF-ek (pl. az S&P 500-at, vagyis a világ legnagyobb vállalatait követő alapok) olcsó és hatékony módot adnak arra, hogy tulajdonrészed legyen a globális gazdasági növekedésben. Hosszú távon a részvénypiacok felülteljesítik az összes többi kategóriát.
- TBSZ (tartós befektetési számla): Ez nem egy külön termék, hanem egy számlatípus, amin belül részvényeket, kötvényeket vagy alapokat tarthatsz. Óriási előnye, hogy ha 5 évig nem nyúlsz hozzá, a nyereséged teljesen adómentes lesz.
- Nyugdíj-megtakarítások (ÖNYP, NYESZ, nyugdíjbiztosítás): Ezeknél az állam évente 20% (maximum 100-150 ezer Ft) adójóváírással támogatja a befizetéseidet, cserébe a pénzhez csak nyugdíjaskorban férhetsz hozzá büntetlenül.
