Az Európai Bizottság által koordinált akcióban összesen 25 ország nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságai vettek részt, és összesen 314 online kereskedő oldalát ellenőrizték. A „sweep” 2025 végén zajlott le, különös hangsúlyt fektetve a Black Friday időszak és az ún. Cyber Monday akciózásaira. A vizsgálat eredményeit összefoglaló anyagot március végén tette közzé az Európai Bizottság honlapján.
A „sweep” eredményei alapján a 314 vizsgált kereskedőből legalább 30% esetében egyértelműen megállapítható volt az akciók jogellenes, megtévesztő feltüntetése.
Ezen felül a kereskedők:
- több mint harmada alkalmazott ár-összehasonlításokat – melyek jelentős része zavaros és átláthatatlan volt –,
- közel ötöde helyezett nyomást a fogyasztókra sürgető üzenetekkel,
- és mintegy 10%-a alkalmazott ún. csepegtető árazást.
2022. május 28. óta hazánkban is szigorúbb jogszabályi elvárások vonatkoznak az árfeltüntetési gyakorlatokra. A kereskedőknek egyértelműen világossá kell tenni a fogyasztó számára, hogy mi volt az akciót megelőző legalább 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár és ehhez képest mekkora a kedvezményes ár.
Az európai szintű vizsgálatban magyar részről a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH), valamint a Gazdasági Versenyhivatal vett részt. A két hatóság összesen 10 népszerű online kereskedő oldalát tekintette át, valamint – egy erre a célra kifejlesztett informatikai eszköz segítségével – egyes termékek árváltozásait az egész „sweep” ideje alatt nyomon követte.
A közös vizsgálat során a hatóságok két kereskedőnél azonosítottak megtévesztő akciózási gyakorlatokat. A kereskedők többek között elmulasztották feltüntetni a korábbi legalacsonyabb árat, egyes esetekben pedig bár tüntettek fel legalacsonyabb árat, az nem a megelőző 30 nap ténylegesen legalacsonyabb ára volt. Az egyik kereskedő esetében aggályos gyakorlatként jelent meg továbbá, hogy a honlapján meghirdetett akció azonnal újrakezdődött az eredetileg meghirdetett zárónapot követően.
Fontos, hogy a „sweepek” nem minősülnek hatósági eljárásoknak, így nem is állapítják meg a jogsértések bizonyított elkövetését. A vizsgálatokban résztvevő hatóságok azonban kivizsgálhatják a hatáskörükbe tartozó észlelt jogsértéseket, így az NKFH az illetékes kormányhivatallal együttműködve már intézkedett a szükséges eljárások megindításáról - írja a Gazdasági Versenyhivatal.
Az egyik azonosított szabálysértő eszköz a csepegtető árazás. Mi is ez? Egy megtévesztő online árazási technika, amelynél a végösszeg az utolsó pillanatban, a vásárlási folyamat végén emelkedik meg rejtett költségekkel (pl. kezelési költség, adók, kényelmi díj). A kezdetben alacsonynak tűnő ár célja a vásárló becsalogatása, ami tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül.
