Az Airbnb térnyerése évek óta vitákat vált ki, különösen Budapesten, ahol sokan a turistáknak kiadott lakásokban látják az elszálló albérletárak egyik okát. A vállalat most saját adatokkal próbálja bizonyítani, hogy a magyar lakhatási problémák jóval mélyebben gyökereznek.
Az Airbnb számításai szerint 2025-ben a legalább 120 éjszakára kiadott teljes lakások a magyarországi, 4,6 milliós lakásállomány mindössze 0,12 százalékát tették ki. Ezzel szemben a KSH adatai alapján nagyjából 564 ezer lakás áll üresen az országban, vagyis csaknem minden nyolcadik ingatlan.
A cég úgy látja, hogy a lakáshiányt elsősorban a kevés új építés és a kihasználatlan ingatlanállomány súlyosbítja. Fontos ugyanakkor, hogy az üres lakások jelentős része nem feltétlenül ott található, ahol a legnagyobb a kereslet.
Az Eurostat adatai szerint 2015 és 2025 vége között 290 százalékkal emelkedtek a magyar lakásárak, a bérleti díjak pedig 105 százalékkal nőttek. Közben tavaly mindössze 12 062 új lakás épült Magyarországon, 9,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Az Airbnb külföldi példákra is hivatkozik. Amszterdamban és Barcelonában jelentősen visszaszorult a rövid távú lakáskiadás, a bérleti díjak mégis tovább emelkedtek. A kép azonban ennél összetettebb: Budapest VI. kerületében például a rövid távú lakáskiadás korlátozását követően csökkentek a bérleti díjak, ami arra utal, hogy egyes városrészekben igenis lehet hatása a szigorításnak.
A vállalat szerint az Airbnb magyarországi házigazdái tavaly 1,4 millió vendéget fogadtak. A turizmushoz kapcsolódó tevékenység becslésük alapján 351 millió euróval járult hozzá a magyar GDP-hez, és közel 13 600 munkahelyet támogatott.
A vendégek összesen közel 439 millió eurót költöttek Magyarországon. A szállásdíjon felüli kiadások legnagyobb része éttermekbe, kulturális programokra és üzletekbe került.
A házigazdák többsége ráadásul kisebb léptékben működik: 80 százalékuk egyetlen teljes ingatlant adott ki, az átlagos éves bevétel pedig mintegy 4600 euró – azaz közel 1,7 millió forint – volt. A cég ezért általános tiltások helyett célzott, helyi adatokra épülő szabályozást sürget, emeli ki a Portfolio.
