A pszichológiai szintek jelenléte a pénzügyi piacokon nagyban befolyásolhatja a befektetési döntéseket. Ha a kurzus jelentős ellenállási szinthez közeledik, a kereskedők hajlamosabbak lehetnek eladni és profitot realizálni. Ezzel szemben, ha egy részvény egy kritikus támaszszinthez közeledik, a kereskedők gyakran lehetőségnek tekintik új pozíciók nyitására vagy a meglévők bővítésére.
Hasonló a helyzet, ha az árfolyam elér egy emblematikus szintet. A befektetők hajlamosak úgy kezelni azt a pillanatot, mint valami jelzést. Nos, épp ilyen helyzet volt július első napjaiban a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), amelynek vezető részvényindexe, a BUX első alkalommal lépte át a 100.000 pontos záróértéket. A magyar tőzsde ezzel történelmi mérföldkövet ért el. A legnagyobb tőkeértékű és forgalmú hazai részvények árfolyamának változását követő, ezért a magyar tőkepiac teljesítményének legfontosabb mutatószáma 1991-ben 1000 pontról indult, azóta százszoros növekedést ért el.
A BUX árfolyam grafikonjából jól látszik, hogy a kisebb-nagyobb hullámvölgyek ellenére a tőzsdei befektetés - megfelelően hosszú, több évtizedes távon mindenképpen - nagyon is megérte. Aki például 1991-ben, a BÉT újraalapítását követő évben fektetett be a mindenkori részvényindexbe napjainkra több mint százszoros hozamot realizálhatott. Azaz minden egymillió forintos befektetés mára százmilliót ér. Még annak ellenére is, hogy az indulás óta eltelt évtizedek alatt rengeteg minden átalakult a magyar tőzsdén, példának okáért az index az induláskor mindössze 6, jelenleg már 16 részvényből áll. A BUX összetétele is többször változott, a Skála vagy a Fotex kereskedőház, illetve az IBUSZ utazási iroda hálózat papírjai már régesrég kikerültek belőle.
Az 1991 óta megszázszorozódó teljesítmény 14 százalékos átlagos éves hozamnak felel meg. De nemcsak az keresett vele jól, aki a kezdetektől jelen van a parketten! Az index legeredményesebb 10 éves időszaka 1995-2005 között volt, 1468 százalékos, azaz több mint tizennégyszeres emelkedéssel, de az elmúlt 10 év átlagosan 17 százalékos éves hozama is pariban van a világ elsőszámú tőzsdéjének számító Wall Street teljesítményével.
A legmagasabb éves hozamot a BUX 1996-ban érte el, 170%- ot. Ez volt az első nagy „hossz”, azaz trendszerű árfolyam emelkedés Magyarországon. Az összesen 34 teljes évéből pedig 24 évben hozott nyereséget, ebből 17 évben két számjegyű hozamot produkált. A BÉT a Covid-válság után nemzetközi összehasonlításban is a világ egyik legjobban teljesítő tőzsdéje. 2023 óta 220%-ot növekedett. Az új részvénybevezetéseknek, valamint az árfolyamok emelkedésének együttes hatására a hazai részvénypiac mérete meghaladja a húszezer milliárd forintot, amiből a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2024 végére a magyar háztartások is több mint 2000 milliárdnyit birtokolnak.
De hagyjuk a történelmet, koncentráljuk a jelenre! Ha az alapítás óta ilyen nagy volt az emelkedés, érdemes-e még beszállni? Bár a tőzsdén semmit sem lehet biztosan előre tudni, úgy tűnik, valószínűleg igen. A BUX emelkedése nemzetközi és regionális viszonylatban a közelmúltat tekintve is jelentős. Az idei első félévben mintegy 25%-os teljesítményével a világ élvonalába tartozik. A legnagyobb tőzsdei kapitalizációjú OTP Bank részvényei például majdnem másfélszeresére, 30.000 forintra drágultak az év eleje óta.
Ez különösen annak fényében érdekes, hogy a magyar gazdaság növekedése jóval gyengébb, a magyar GDP az idei második negyedévben mindössze 0,1 százalékkal tudott nőni. „Ez az ellentmondás abból fakad, hogy a BUX nem a magyar gazdaság egészének lenyomata, hanem néhány nagyvállalat teljesítményét tükrözi. Azok pedig jelentős külföldi kitettséggel rendelkeznek.” - magyarázza Csahóczi Máté, a VIG Alapkezelő portfólió menedzsere.
A négy hazai „blue chip” (OTP, Richter, MOL, Magyar Telekom), amely együttesen több mint 90%-át adja a BUX index kosarának, árbevételének több mint kétharmada külföldről származik. A legfrissebb tőzsdei gyorsjelentések szerint az OTP külföldi tevékenységek profit-hozzájárulása 79 százalékos volt az idei első hat hónapban, a Richter forgalmának alig több mint 5%-a származik a magyar piacról, a MOL-nak pedig Lengyelországban több üzemanyagtöltő állomása van, mint itthon.
A magyar tőzsdei óriáscégek eredményei egyre inkább függetlenednek tehát a hazai makrogazdasági folyamatoktól és sokkal inkább a nemzetközi szektorális trendek, a kamat- és olajpiaci mozgások, valamint a régiós politikai kockázatok határozzák meg. A globális és regionális folyamatok pedig - amelyeknek köszönhető az idei, eddig kiváló teljesítmény - kifejezetten támogatóak.
A régiós piacok sikerének egyik fő oka az alulárazottság. Az ukrajnai háború közelsége és az orosz piacoktól való függés miatt a konfliktus kirobbanása után a befektetők jelentős diszkonttal árazták a közép-európai részvényeket. Ez Trump aktív, béketeremtő fellépése miatt csökkenni kezdett. De fontos az Európával szembeni javuló megítélés is. Míg évtizedekig a jó „sztorik”, legutóbb például a mesterséges intelligencia fejlesztések miatt az amerikai részvénypiacokra áramlott a tőke, most ez Trump kiszámíthatatlansága és a dollár gyengülése miatt megkérdőjeleződött. A Wall Streetről kivont tőke egy része pedig épp a mi régiónkban landol, ahol a vállalatok növekedési kilátásai magasabbak, mint Nyugaton.
Magyarországon az OTP számára bőven van még tér az árfolyam emelkedésre. A legnagyobb magyar és regionális bank papírjai 7-es P/E mutatóval forognak, profitabilitásban és növekedésben kiemelkedik a régiós hitelintézetek közül. Bár magas osztalékot nem fizet, a pénzt ügyesen akvizíciókba forgatja. Ráadásul év végéig 150 milliárd forintnyi részvény visszavásárlási programot is indított. Mindezeknek köszönhetően a kurzus 30 ezer forint fölé kerülhet, a legmagasabb elemzői előrejelzés 33.900 Ft.
A többi nagyobb részvényben ugyanakkor kisebb a növekedési potenciál. A MOL profitját például az adóelvonások és az orosz olajról való leváláshoz szükséges beruházások jelentősen csökkentik. A Richternél az amerikai egészségügyi reform körüli bizonytalanság tartja nyomás alatt a legtöbbet éppen erre a piacra exportáló magyar gyógyszeripari társaság árfolyamát.
Vannak ugyanakkor olyan gyöngyszemek is, mint például a hivatalos dokumentumokat, személyi igazolványt, jogosítványt gyártó Állami Nyomda. A társaság Afrikában, legutóbb Angolában, kötött óriási üzleteket. Nyereségét tavaly, tőzsdei árfolyamát idén fél év alatt duplázta, és ha a napi átlagosan 250 milliós tőzsdei forgalmú társaság folytatni tudja külföldi sikereit, a határ a csillagos ég
A BÉT kilátásai tehát szemrevalók, igaz, az elmúlt éveknél szerényebb teljesítmény valószínű. A régiós sztár valószínűleg Lengyelország lesz, ahol az új, Európa-barát kormány úgy tűnik, egyelőre töretlenül élvezi a globális befektetők bizalmát.
