Rengeteg élelmiszer megy kárba

Magyarország 80 százaléka klímatudatosnak tartja magát, 71 százaléka pedig úgy gondolja, hogy pozitív hatást gyakorol az anyatermészetre – derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az Electrolux Magyarország reprezentatív felméréséből.

Viszont a környezet-tudatosságunknak ellent mondanak azok az adatok, melyek szerint egy átlagos magyar évente 65 kilogramm élelmiszer-hulladékot termel, ami körülbelül 45 ezer forint veszteséget jelent fejenként. A háztartások leggyakrabban azért pazarolnak, mert túl sok ételt vásárolnak és/vagy készítenek.

Számos ellentmondásra világít rá a kutatás

A felmérés több ellentmondást is tartalmaz, mégpedig:

  • A magyarok 80 százaléka kellemetlenül érzi magát, ha élelmiszert dob ki, mégis fejenként 45 ezer forintnyi élelemiszert nem hasznosítunk évente.
  • A kiugró élelmiszer-pazarlás ellenére azt állítja a többség, hogy tudatosan vásárol.
  • A hazai háztartások nagyjából a felével becsülik alá az általuk elpazarolt élelmiszerek értékét és mennyiségét.
  • A válaszadók többsége szerint 6,5 fokra kell beállítani a hűtőszekrényeket, azonban ezen a hőmérsékleten számos élelmiszer gyorsabban megromolhat. Az ideális szint 0-4 °C.
Az élelmiszerpazarlás nemcsak globális, hanem hazai szinten is súlyos probléma. Magyarországon évente közel kétmillió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, jelentős része a háztartásokban. Éppen ezért tartottuk kiemelten fontosnak, hogy a lakosságot folyamatosan tájékoztassuk, és óvodai, iskolai szemléletformáló programot indítsunk, így közösen vegyük fel a harcot a pazarlás ellen

- nyilatkozta dr. Kasza Gyula, a Nébih Maradék nélkül programjának vezetője.

Sokan nem tudják, hogy meddig fogyaszthatók a lejárt élelmiszerek

A kutatás arra is rávilágított, hogy csupán a magyarok 39 százaléka lehet tisztában vele, hogy különbség van a fogyasztási- és a minőségmegőrzési idő között.

A gyorsan romló élelmiszerek, mint a tej, a hús vagy a tojás élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentenek a csomagolásukon szereplő fogyaszthatósági idő után. A tartós élelmiszerek viszont a rajtuk feltüntetett dátum után is ehetők lehetnek, ezeken »fogyaszthatósági idő« helyett »minőségmegőrzési idő« szerepel. Az ilyen termékek állapotáról érdemes a saját érzékszerveinkkel is meggyőződni a felbontáskor, de nagy általánosságban elmondható, hogy egy zöldségkonzerv vagy egy kiló rizs akár több hónappal a lejárata után is fogyasztható, ha sértetlen a csomagolása

- tájékoztatott Nagygyörgy András, az Élelmiszerbank szakértője.

Arról, hogy meddig fogyaszthatók a lejárt élelmiszerek, bővebben ITT írtunk.