Éves alapon továbbra sem beszélhetünk olcsóbb albérletekről, de a drágulás üteme már jóval visszafogottabb. Országosan 6,5 százalékkal, Budapesten pedig 4,9 százalékkal kerülnek többe a kiadó lakások, mint tavaly áprilisban. A fővárosi adat azért figyelemre méltó, mert a koronavírus-járvány óta nem fordult elő, hogy az éves lakbéremelkedés 5 százalék alá lassuljon.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint új helyzetet hozhat, hogy a bérleti díjak kisebb mértékben emelkedtek, mint a nettó keresetek. Ez nem azt jelenti, hogy könnyű lenne albérletet találni jó áron, inkább azt, hogy a piac már nem bírja a korábbi tempót. A szakértő szerint a mostani mérsékeltebb drágulás tartósabb is lehet, mivel a legtöbb nagyvárosban a lakbérek így is magas szinten vannak.
Az Otthon Start Program ősz óta sok bérlőt vihetett ki a keresleti oldalról, miközben a lakáspiac befektetői szemmel sem olyan vonzó, mint egy évvel korábban. Ha kevesebb a bérlő és óvatosabbak a befektetők, az a korábban feszes albérletpiacon is gyorsan meglátszik.
Budapesten május első hetében 250 ezer forint volt a medián bérleti díj. A legolcsóbb kerületek közé Csepel, Kispest és Kőbánya tartozott, ezekben egyaránt 200 ezer forint volt a kiadó lakások havi középértéke.
A megyeszékhelyek közül Debrecen bizonyult a legdrágábbnak, 232 ezer forintos medián bérleti díjjal, Győr pedig 200 ezer forinttal követte. A másik végletet Békéscsaba jelentette, ahol 115 ezer forint körül alakult az átlagos lakbér. Az albérletpiac tehát továbbra sem olcsó, de a korábbi áremelkedési hullám egyértelműen veszített az erejéből.
