A lassulás különösen annak fényében feltűnő, hogy a kínai export közben látványosan teljesített. Júniusban a kivitel 27 százalékkal nőtt, az autóexport pedig története során először lépte át az egymillió darabot egyetlen hónap alatt. A hazai autópiac ezzel ellentétesen mozgott: a belföldi értékesítés több mint 16 százalékkal zuhant.
A két adat együtt jól érzékelteti a kínai gazdaság egyik legszembetűnőbb egyensúlytalanságát. Az ország egyre inkább a külföldi keresletre támaszkodik, miközben odahaza továbbra is visszafogott a fogyasztás és a beruházási kedv. Az autóeladásokat nem számítva a kiskereskedelmi forgalom 3 százalékkal emelkedett, ez azonban az elemzők szerint kevés egy tartós belső fordulathoz.
Az utakra, hidakra és más infrastrukturális fejlesztésekre fordított kiadások január és május között több mint 4 százalékkal csökkentek. Li Taokuj, a pekingi vezetés egyik gazdasági tanácsadója szerint a helyi önkormányzatok korábban a növekedés motorjai voltak, mára azonban egyre inkább akadállyá váltak.
Az ingatlanpiac és az építőipar gyengélkedése szintén fékezi a gazdaságot. A The Guardian szerint hasonló mértékű beruházási visszaesést a Kínai Népköztársaság történetében korábban csak 1961-ben és 1967-ben jegyeztek fel.
További kockázatot jelent az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi konfliktus. A két ország között jelenleg átmeneti nyugalom honol, a novemberben lejáró megállapodás után azonban ismét emelkedhetnek a vámok, ami érzékenyen érintheti a kínai exportőröket és gyártókat.
