A második negyedévi üzletihangulat alindexben a 63 százalék a mérés kezdete óta a legmagasabb érték. A rövid távú és a hosszú távú üzleti kilátásokkal, és az árbevétellel kapcsolatos várakozások továbbra is magasak. Kozák Ákos jelezte, a gazdasági kilátások megítélésében fordulatot jelez, hogy a VOSZ-tag vállalkozások körében a romlást várók aránya 49 százalékról 30 százalékra csökkent, miközben a javulást várók aránya 11 százalékról 30 százalékra nőtt. A válaszok legnagyobb csoportja továbbra is kivár, a VOSZ-tagok 40 százaléka szerint a gazdasági helyzet a következő negyedévben nem változik érdemben. A nem VOSZ-tag vállalkozásoknál is hasonló a helyzet, körükben 32 százalék várt romlást, 45 százalék változatlan helyzetet, 23 százalék pedig javulást.
A VOSZ-tagok éves távon 67 százaléka, negyedéves távon 60 százaléka számított pozitív üzleti környezetre. A nem VOSZ-tag vállalkozások ennél óvatosabbak, de körükben is többségbe kerültek az optimisták. Éves távon 64 százalék, negyedéves távon 57 százalék jelzett kedvező kilátásokat - fejtette ki Kozák Ákos.
A felmérés szerint a VOSZ-tag vállalkozások árbevételi várakozásai továbbra is stabilak. A cégvezetők 69 százaléka számított a második negyedévben arra, hogy eléri, vagy meghaladja az árbevételi tervet, miközben 31 százalék vár valamilyen mértékű elmaradást. A nem VOSZ-tagok körében óvatosabb árbevételi várakozást mértek, ebben a csoportban 61 százalék számított a tervezett teljesülésére, vagy annak meghaladására, míg 39 százalék árbevétel-elmaradással kalkulált.
A fizetési morál megítélésében a mérés kezdete óta most volt a legalacsonyabb a romlást érzékelő VOSZ-tag vállalkozások aránya. A VOSZ-tagok 58 százaléka nem érzékelt változást, miközben a romlást jelzők aránya az előző negyedévhez képest 41 százalékról 35 százalékra csökkent. A javulást érzékelők aránya továbbra is alacsony, 7 százalék volt. A nem VOSZ-tagok körében hasonló mintázat látszott. A válaszadók 56 százaléka nem tapasztalt változást, miközben a romlást érzékelők aránya 39 százalékról 36 százalékra mérséklődött - mondta.
Hangsúlyozta, a beruházási aktivitás 2026 második negyedévében visszafogottabb volt a megelőző évek azonos időszakához képest. Új munkaerő felvételét 18 százalék, új beruházást 28 százalék tervezett, míg a potenciális üzleti lehetőséggel találkozó cégvezetők aránya 8 százalékra csökkent. A tervezett beruházásokat a vállalkozások 49 százaléka tudta végrehajtani. A nem VOSZ-tagok körében is visszafogott beruházási kép látszott, a beruházások teljesítési aránya szintén 49 százalék volt. A munkaerő-elbocsátást tervező cégvezetők aránya az elmúlt egy évben tartósan 10 százalék alatt maradt.
Kozák Ákos elmondta, jelentősen, 10 százalékponttal csökkent azoknak a vállalkozásoknak az aránya, akik az áraikba beépítik az inflációt, a nem VOSZ-tagok esetében ez az arány 69 százalék. A gazdaságpolitikai prioritások közül a cégvezetők a kkv-k versenyképességének támogatásánál érzékelték a legnagyobb összhangot a vállalkozói elvárások és a várható gazdaságpolitikai fókusz között. A cégvezetők többsége bizakodó volt azzal kapcsolatban, hogy az új kormány javítani tudja a hazai kkv-k működési környezetét.
Perlusz László, a VOSZ főtitkára kérdésre válaszolva elmondta, a magas piaci kamatok miatt továbbra is szükség van a Széchenyi Kártya hiteleinek támogatására. A forint erős árfolyama az exportáló vállalkozásoknál amiatt is gondot jelent, hogy hirtelen történt, szerinte szükség lenne ezeket a vállalkozásokat átsegíteni ezen a problémán.
A vállalkozói szféra viszonyait jelző VOSZ Barométert 600 cég - ezen belül 400 VOSZ-tag - májusi válasza alapján készült. A felmérés résztvevői a legfontosabb problémák között említették a kiszámíthatatlanságot, a korrupciót, a magas energiaárakat, a szakképzett munkaerő hiányát. A VOSZ, illetve a nem VOSZ-tagok észlelése között nincs jelentős különbség.
Olvasd el ezt is!
