A visszaesés leginkább az italüzleteket, kávézókat, zenés-táncos helyeket, éttermeket és büféket érintette. A cukrászdák valamivel jobban tartják magukat. Tavaly tízezer lakosra már csak 44 vendéglátóhely jutott, kilenccel kevesebb, mint 2019-ben.
Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint több folyamat egyszerre alakítja át az ágazatot. A falusi kocsmák visszaszorulása például már 15–20 éve tart. A fiatalok jó része másként találkozik és más közösségi tereket használ, miközben a digitális világ is egyre több időt visz el. Sok helyen egyszerűen eltűnt az a közösségi légkor, amelyet korábban a kocsmák töltöttek be.
A Covid19-világjárvány újabb törést hozott. Sok vállalkozás tartalékai elfogytak, a nyitás után pedig érkezett az energiaválság, az alapanyagok drágulása és a bérek emelkedése. A vendéglátók ezeket a költségeket csak részben tudták továbbhárítani a vendégekre, így számos hely nem tudott újra pénzügyi tartalékot képezni.
A fogyasztók közben szintén óvatosabbak lettek. Egyre többen figyelik, mennyit költenek étteremben, és sokszor két fogásnál megállnak. Ha egy családnak szűkebbre kell húznia a nadrágszíjat, a vendéglátás és a szórakozás rendszerint az elsők között kerül le a listáról.
A pandémia alatt sokan végleg elhagyták az ágazatot, és később sem tértek vissza, mert más területeken stabilabb megélhetést találtak. Ez tovább emelte a béreket és a működési költségeket. A hárommillió forintos falusi kocsmatámogatás csak rövid távon segített bizonyos kiadások fedezésében, a vendégszámot azonban nem tudta visszahozni.
Kovács szerint a problémák ennél jóval mélyebbek, és évek, sőt évtizedek alatt alakultak ki. A forgalom nominálisan ugyan nőtt 2019 óta, az inflációt kiszűrve alig látszik valódi előrelépés. Ma kevesebb vendéglátóhely működik, kevesebb emberrel, miközben a megmaradt vállalkozások hatékonyabbak lettek.
A magyar piac helyzetét jól érzékelteti az ausztriai összehasonlítás is. Ott kevesebb vendéglátóhely működik, összességében mégis nagyobb forgalmat érnek el, amihez a magasabb jövedelmek is hozzájárulnak. Ez azért is beszédes, mert számos termék ára már alig különbözik a magyarországi szinttől. Itthon így a vendégek szűkebb pénzügyi mozgástere is fékezi az ágazatot, miközben a vendéglátóhelyek száma tovább csökken.
(Economyx)
