Újabb sztrájkhullám söpör végig Európán. Spanyolországban november 11-re hirdettek országos munkabeszüntetést, amelyet a két legnagyobb szakszervezet közösen szervez. Hasonlóra legutóbb 2012-ben volt példa, a gazdasági megszorítások idején.
Franciaországban november 5-én vonultak utcára a dolgozók, Olaszországban november 20-ra terveznek általános sztrájkot, Belgiumban pedig szintén újabb tiltakozások várhatók. Az Európai Szakszervezeti Intézet előzetes adatai szerint 2025-ben 1991 óta nem látott mértékű sztrájktevékenységet regisztráltak az Európai Unióban.
Az Euronews az Eurostat adatai alapján becsülte meg a lehetséges veszteségeket. A számítás szerint a dolgozók 20 százalékának sztrájkja a napi gazdasági teljesítmény ötödét érintené. Németországban ez akár 2,5 milliárd eurós kiesést is jelenthet. Franciaország 1,6 milliárdot, Olaszország 1,2 milliárdot, Spanyolország pedig 930 millió eurót veszíthetne egyetlen nap alatt.
A kisebb gazdaságokban természetesen alacsonyabb az összeg. Belgiumban 350 millió, Portugáliában 170 millió euróra becsülik a lehetséges kiesést. A valós deficit azonban ennél kisebb lehet, hiszen a sztrájkok elsősorban a közlekedést, az iskolákat és a közszolgáltatásokat érintik.
A francia jegybank vizsgálata kimutatta, hogy a 2023-as nyugdíjreform elleni sztrájkok 0,1 százalékponttal fogták vissza az első negyedéves gazdasági növekedést. A következő három hónapban viszont hasonló mértékű fellendülés következett.
Ennek oka, hogy sok elmaradt munkát később bepótolnak. Egy szállítmányt másnap is célba juttathatnak, a gyárak pedig túlórával behozhatják a lemaradást. A törölt repülőjáratok, az üres szállodai szobák és a kieső munkabérek viszont végleges veszteséget jelenthetnek.
A legnagyobb veszélyt ezért az ismétlődő sztrájkok jelentik. Belgiumban például 2025-ben közel 1,35 millió munkanap esett ki, ami történelmi rekordot jelentett. Ezzel szemben a jóval nagyobb német gazdaságban 645 ezer, Hollandiában pedig mindössze 60 ezer munkanapot veszítettek.
