Az utasítás megtagadása kapcsán két esetkörről beszélhetünk:
- amikor a munkavállaló köteles megtagadni az utasítást,
- amikor nem köteles, de jogosult az utasítás megtagadására.
A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét, egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ebben az esetben a munkavállaló nem mérlegelheti, hogy megtagadja-e a teljesítést. A megtagadásra vonatkozó kötelezettség akkor áll fenn, ha a veszély közvetlen és súlyos.
Ha a munkáltató olyan utasítást ad, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, akkor a munkavállaló jogosult megtagadni az utasítás teljesítését. Munkaviszonyra vonatkozó szabály például a jogszabály és a kollektív szerződés. Ha tehát az utasítás teljesítése a Munka Törvénykönyvébe vagy más jogszabályba ütközik, akkor az utasítás teljesítését a dolgozó megtagadhatja. A munkavállaló az utasítás teljesítését abban az esetben is megtagadhatja, ha az utasításnak megfelelő munkavégzés az ő életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ebben az esetben a munkavállalón múlik, hogy kockáztatja-e saját épségét az utasítás teljesítésével - írja Dr. Szabó Gergely ügyvéd a HR Blogon. A teljes írás itt olvasható.
Gyakran előforduló munkajogi kérdés - különösen nehéz gazdasági helyzetben - az állásidő kifizetése. 2023. január 1-től állásidőnek minősül az az időszak, amikor a munkáltató nem teljesíti foglalkoztatási kötelezettségét, kivéve, ha ennek oka elháríthatatlan külső körülmény. Mi számít ilyen körülménynek és mi nem?
Az állásidőre járó bért a munkavállaló alapbére képezi, amelyhez a munkaidő-beosztás szerinti pótlékok is hozzáadódnak.
A munkáltató köteles munkabért fizetni, ha a munkavállaló rendelkezésre áll, munkára képes és a munkaszerződés szerint foglalkoztatható.
Állásidő esetén (mikor a munkáltató nem tudja foglalkoztatni a dolgozót, de elháríthatatlan külső ok nem áll fenn) a munkáltatót az alapbér kifizetése kötelezi - írja a Hóvége.hu portál.
A sztrájk nem minősül ennek, csak ha harmadik fél ilyen formában akadályozza a foglalkoztatást.
Nem minősül elháríthatatlan oknak például a beszállító késedelme, az áramszünet vagy gépleállás, amelyeknél a munkáltatónak kellő gondossággal számolnia kell.
Ha a munkavállaló az adott időszakban beosztása alapján pótlékra lett volna jogosult (például éjszakai műszak vagy túlóra), akkor az állásidő idején is járhat bérpótlék az alapbér mellett.
