Az állásidőre járó bért a munkavállaló alapbére képezi, amelyhez a munkaidő-beosztás szerinti pótlékok is hozzáadódnak.
A munkáltató köteles munkabért fizetni, ha a munkavállaló rendelkezésre áll, munkára képes és a munkaszerződés szerint foglalkoztatható.
Állásidő esetén (mikor a munkáltató nem tudja foglalkoztatni a dolgozót, de elháríthatatlan külső ok nem áll fenn) a munkáltatót az alapbér kifizetése kötelezi - írja a Hóvége.hu portál.
A sztrájk nem minősül ennek, csak ha harmadik fél ilyen formában akadályozza a foglalkoztatást.
Nem minősül elháríthatatlan oknak például a beszállító késedelme, az áramszünet vagy gépleállás, amelyeknél a munkáltatónak kellő gondossággal számolnia kell.
Ha a munkavállaló az adott időszakban beosztása alapján pótlékra lett volna jogosult (például éjszakai műszak vagy túlóra), akkor az állásidő idején is járhat bérpótlék az alapbér mellett.
A közelmúltban egy széles körben nem ismert munkaadói eszközről írtunk, a fizetési felszólításról. Vannak esetek, amikor a munkáltató a munkaviszonnyal összefüggő pénzbeli követelését érvényesítheti a dolgozóval szemben fizetési felszólítás útján.
A munkáltatói fizetési felszólítás csak az olyan pénzkövetelések érvényesítésére alkalmas, amelyek összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) háromszorosát.
A munkáltatónak többféle alapon keletkezhet követelése a munkavállalóval szemben a munkaviszony kapcsán. Például sor kerülhet az alábbiakra:
- dolgozó által okozott kár megtérítése,
- jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése,
- versenytilalmi megállapodás alapján kifizetett összeg visszafizetése.
A munkáltató a dolgozóval szemben fennálló pénzkövetelését csak kivételes esetben vonhatja le a munkavállalónak kifizetendő munkabérből. Bővebben itt.
