Nem füstölgő puskacsőre kell gondolni, de a vevők helyzete egyre kiszámíthatatlanabb az építőipari piacon - mondta el a Növekedés.hu-nak Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke.
Nincsenek árlisták
Gránitkövek egy építőipari telepen
„Az eladó majdhogy nem zsaroló pozícióban van, közli az új árat, a vevőnek pedig pillanatok alatt el kell döntenie, megveszi-e az árut magasabb áron, vagy elszállítják máshova. Ha sérült alapanyagot visznek ki neki, nem tudja kicserélni, a panaszkezelés nem jól működik" – mondta az elnök a Növekedésnek. A vásárlók kiszolgáltatottsága odáig ment az építőiparban, hogy napi, sőt félnapi árak is előfordulnak. Olyan is előfordul, hogy az eladó közli, inkább a készpénzt preferálja. A szakértő szerint tény, hogy a pandémiás helyzet megtépázta az értékláncokat, ugyanakkor míg az Európai Unió tagállamaiban 10-15 százalékos volt az átlagos drágulás addig az Eurostat adatai alapján Magyarországon és Romániában 30 százalék.
A privatizáció a ludas
A GVH-hoz beérkezett panaszok nyomán a hatóság szakembereiből létrehoztak egy munkacsoportot a piacról érkező, kartellgyanús tevékenységekkel kapcsolatos panaszok és jelzések elemzésére. Illetve más esetben is indokoltnak látja a beavatkozásokat, például amikor egy tulajdonoshoz vagy bánya-üzemeltetőhöz kötődik az éves kitermelt mennyiség 80-85 százaléka. Vagyis ilyenkor egyetlen szereplő nagyon komolyan tudja befolyásolni a magyar piacot - a termelés mennyiségével, az ármeghatározással, az exportteljesítményével. Rigó hozzátette: szerinte a privatizációra vezethető vissza a piac torzulása, illetve a „kitettséget csökkentené, ha több magyar tulajdonú gyár lenne".
