Magyarországon 2800-3000 ha körüli területen termesztenek rizst. Sajnos a telepek kialakítása vagy felújítása nagyon költséges, ezért a területnagyság évek óta nem változik – tájékoztatta lapunka Valentinyi Fruzsina, a rizs termesztésével és termeltetésével foglalkozó szarvasi Valoryz Kft. ügyvezetője.
Jelenleg a cég 170 ha-on termel rizst – részben saját, részben bérelt területeken. Több termelővel dolgoznak együtt, akik kiváló munkát végeznek. A termesztéstechnológia kapcsán megtudtuk, hogy hazánkban a rizst nem palántázzák, hanem májusban vetik földbe vagy vízbe. Máshogy néznek ki a területek is, mint Ázsiában, mert nem teraszos művelést folytatnak. Inkább kisebb parcellákban, úgynevezett rizskalitkákban folyik a termesztés.
Sok mindenre kell figyelni a termelés során, így a rizstáblák talaj-előkészítése is alapvetően meghatározhatja a tenyészidőszak sikerességét. A vízszint is fontos tényező, mivel plusz vagy éppen mínusz három centiméter már kedvezőtlenül befolyásolhatja a kelést, a gyomirtást. Nagyon fontos, hogy jó minőségű, fémzárolt vetőmagot használjunk a fonálféreg és a kielégítő csírázás miatt – osztott meg néhány termesztési alapvetést Valentinyi Fruzsina.
Elmondta a betakarításról, hogy augusztus 20. után csapolják le a területeket, majd várnak, hogy a talaj szikkadjon, a növény pedig veszítsen a nedvességtartalmából. Az időjárástól is függő betakarítás szeptember közepétől kezdődik lánctalpas vagy gumikerekes kombájnnal, 16-18% nedvességtartalomnál.
A feldolgozás menete rizshántolónként eltérhet, attól függően, hogy ki mennyire alaposan készíti elő az alapanyagot hántolásra, mennyire szárítja le. A megtisztított rizs héját eltávolítják, majd ezt követően lecsiszolják az ezüsthártyát (rizskorpát), így kapják a fehér rizsszemeket.
Beépítenek a folyamatba egy vagy akár több színre válogató berendezést, amik a színhibás szemeket kiválogatják, így az elkészített termék egyöntetű lesz. A tört és az egész szemeket triőr rostákkal választják el egymástól.
Magyarországon a legnagyobb területen magyar fajták nőnek, ebből az M–488 és M–225 jelentős, de akadnak termelők, akik próbálkoznak olasz fajtákkal is. A Valoryznál az előbbivel dolgoznak. Itt a különbséget a termesztésben és a feldolgozásban látja Valentinyi Fruzsina és abban, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a minőségre, fenntarthatóságra, a fogyasztók edukálására.
Úgy véli, az általuk termelt és forgalmazott rizs azért más, mert a Valoryznál dolgozók mind a magáénak érzik a kész terméket. Ezt mindig úgy készítik el, ahogyan ők is le szeretnék venni a boltok polcairól.
Tekintettel a nagy vízigényre, a hazai rizstermesztés kapcsán úgy gondolja az ügyvezető, érdemes lenne több termelőt bevonni a rizstermesztésbe, hiszen a jó minőségű rizsnek nagyon nagy kereslete van a világpiacon. Gyenge vagy közepes minőség előállítására viszont nincs szükség, hiszen költséges növényről van szó, így az ázsiai, de akár az olasz és görög rizzsel szemben is hátránnyal indulunk.
A kormánynak nem területalapú támogatások révén kellene támogatnia ezt az ágazatot, hanem az öntözés korszerűsítésével, amit már nagyon sokan hangoztatnak. Emellett érdemes lenne átgondolni az EU belső piacának védelmét az olcsó importtal szemben.
„A klímaváltozás miatt mi is átálltunk egy víztakarékos rizstermesztési módszerre – mondta a szakember – amelynek következtében időszakos elárasztást biztosítunk a növénynek, bár így valamivel kevesebb termésmennyiség érhető el, de minősége egyértelműen jobb, így magasabb áron értékesíthető.”
Jó hír az is, hogy a hazai rizsfogyasztás folyamatosan nő, most körülbelül évi 4-5 kg/főről beszélhetünk.
