A Kelet-Ázsiából származó császárfa egyes országokban már bizonyítottan invazív viselkedést mutat, és Európában is egyre több jel utal arra, hogy hasonló folyamatok indulhatnak el - derül ki az Agroinform cikkéből.
A csodafaként is emlegetett faj rendkívül gyorsan nő, látványos a virágzása, és gyengébb talajokon is jól érzi magát. Összességében tehát igen esztétikus növény, ami könnyen tartható.
Az általa jelentett probléma a késleltetett hatásban rejlik: a császárfa ugyanis éveken át csendben fejlődhet, majd a klímaváltozás következtében hirtelen gyors terjedésbe kezd. Erős árnyékoló képessége révén kiszoríthatja az őshonos növényeket, ami láncreakciót indíthat el az élővilágban a rovaroktól a madarakig. A terjedésben az emberi tényező is kulcsszerepet játszik: a dísznövényként ültetett példányok könnyen „kivadulhatnak”, és természetes élőhelyeken is megtelepedhetnek.
Bár léteznek úgynevezett triploid, azaz elvileg steril változatok, ezek sem jelentenek teljes biztonságot, mivel vegetatív úton ezek is terjedhetnek. A rövid távú előnyök pedig – gyors árnyékolást biztosít, rövid idő alatt sok faanyag nyerhető ki belőle – más, kevésbé kockázatos fajokkal is elérhetők, mutatnak rá a szakemberek. A valódi fenntarthatóság inkább a helyi ökoszisztémák megőrzésében és az őshonos növények előnyben részesítésében rejlik.
Vigyázni kell az invazív fajokkal. Amennyiben például valaki japán keserűfüvet ültet vagy megtűr a telkén, a természetvédelmi hatóság felszólíthatja az eltávolítására, és bírságot is kiszabhatnak. Ha a tulajdonos ennek nem tesz eleget, akkor kötelező közérdekű védekezést rendelhetnek el, melynek költségeit szintén ő viseli. A növény okozta károk miatt akár jogi kártérítési eljárás is indulhat, például ha a növény átterjed a szomszéd kertjére vagy közterületre.
A japán keserűfű az egyik legveszedelmesebb idegenhonos, invazív növényfaj hazánkban. A problémát az jelenti, hogy gyökérzete indákkal kapaszkodik a földbe, ezért nehéz kiirtani, minél inkább aprítják, annál inkább nő. Speciális gyomirtószerek minimálisan állnak rendelkezésre ellene. Virágzatát a méhek kedvelik, de semmi egyéb haszna nincsen, a szára üreges, mint a nádé, értéktelen, kétszikű növény, takarmányozásra, ipari célra sem használható.
Az eltávolított növényi részeket nem szabad komposztálni, hanem zárt zsákban, hulladékként kell kezelni.
Senki se vásároljon japán keserűfüvet, még ha dísznövényként kínálják is.
