Jelentős különbségek alakultak ki az Európai Unió tagállamai között a termőföldárak és a földbérleti díjak tekintetében, ami közvetlenül befolyásolja a gazdálkodók versenyképességét és beruházási lehetőségeit. Az Eurostat 2024-es adatai szerint egy hektár szántó átlagos ára az EU-ban 15 224 euró volt, miközben az éves bérleti díj 403 euró körül alakult, vagyis a vásárlás költsége átlagosan 38-szorosa a bérletnek. A földárak között extrém különbségek figyelhetők meg: Lettországban 4 825 euró/hektár körüli árak jellemzőek, míg Máltán meghaladják a 200 ezer eurót, a holland Flevoland régióban pedig 187 ezer euró feletti szinteket mértek - írja az Agroinform.
Magyarország a termőföldárak tekintetében az uniós átlag alatt helyezkedik el: a hazai szántók nagyjából 10–12 ezer euró/hektár áron cserélnek gazdát, ami 20–30 százalékkal alacsonyabb az EU-átlagnál. A visszafogottabb árszint kialakulásában szerepet játszanak a földtörvény tulajdonszerzési korlátai is, amelyek mérséklik a nagybefektetői keresletet.
A bérleti piacon viszont már más kép rajzolódik ki: Magyarországon 200–250 euró/hektár körüli az átlagos bérleti díj, ami bár elmarad az uniós 295 eurós átlagtól, több országot – például Franciaországot és Csehországot – is megelőzi.
A regionális különbségek itthon is erősödnek. A KSH 2024-es adatai szerint Békés, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun a legdrágább megyék közé tartoznak 94–101 ezer forintos átlagos bérleti díjjal, miközben az éves drágulás 4–5 százalékos ütemű. A díjakat nemcsak a föld minősége, hanem a támogatási lehetőségek is befolyásolják: az agrár-környezetgazdálkodási programokhoz kapcsolódó, akár 160–220 ezer forintos hektáronkénti kifizetések jelentősen befolyásolják a piaci viszonyokat. A hazai földpiac sajátossága, hogy cégek nem szerezhetnek közvetlen tulajdont, így az érdemi verseny elsősorban a bérleti piacon jelenik meg.
