A 3/2026. (I. 30.) AM rendelet új, 43. melléklete a malomipari termékek követelményeit írja át.
Az új melléklet a korábbi kereteket több ponton átalakítva rögzíti a malomipari termékekre vonatkozó kötelező előírásokat. A módosítás célja a termékek jobb megkülönböztethetősége, az egészségesebb táplálkozási szempontok érvényesítése és a minőségi elvárások szigorítása.
A rendelet egyik legfontosabb újdonsága a teljes kiőrlésű gabonakészítmény fogalmának részletes meghatározása. A jövőben csak az a termék nevezhető teljes kiőrlésűnek, amelyben a szemtermés fő alkotóelemei – magbelső, csíra és korpa – ugyanolyan arányban vannak jelen, mint az ép szemben.
Új elemként megjelenik a teljes kiőrlésű durumbúza őrlemény kategóriája is.
A „teljes kiőrlésű” megnevezés használata várhatóan egyértelműbb és ellenőrizhetőbb lesz: ami eddig lazábban értelmezhető volt, mostantól pontos definícióhoz kötött.
A szabályozás jelentősen korlátozza a leggyakrabban használt búzalisztek adalékolását. Az alábbi típusoknál a jövőben kizárólag aszkorbinsav (E 300) adható a termékhez, más adalékanyag nem:
Búzafinomliszt (BL 55)
Fehér búzakenyérliszt (BL 80)
Félfehér búzakenyérliszt (BL 112)
A gyártók receptúráinak és minőségbiztosítási dokumentációjának felülvizsgálata indokolt, különösen ott, ahol eddig többféle javító/adjuváns szerepelt.
Milyen termékeket érint?
A szabályozás kiterjed többek között a búza-, tönkölybúza-, rozs-, tritikálé- és kukoricaőrleményekre, valamint a hántolt rizsre és borsóra is, és részletesen rögzíti azok fizikai, kémiai és érzékszervi követelményeit.
A rendelet főszabály szerint 2026. február 1-jén lépett hatályba, de a jogszabály átmeneti időszakot biztosít:
A korábbi előírásoknak még megfelelő, de az újnak már nem megfelelő termékek a hatálybalépéstől számított 18. hónap utolsó napjáig még előállíthatók és forgalomba hozhatók.
A már legyártott készletek a minőségmegőrzési/fogyaszthatósági idő lejártáig a polcokon maradhatnak - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hivatalos oldala.
Korábban is érkezett már sok panasz a teljes kiőrlésű kifejezésre. Például tavaly tavasszal versenyfelügyeleti eljárásokat indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) három élelmiszer-kiskereskedelmi láncnál is. A fogyasztói jelzések alapján megfogalmazott gyanú szerint a Spar, az ALDI és a Tesco vélhetően megtévesztő kereskedelemi kommunikációt folytatott egyes „teljes kiőrlésűként” hirdetett termékeivel kapcsolatban.
2025. február 13-án közölte a Gazdasági Versenyhivatal, hogy megtévesztő volt a Lidl Magyarország kereskedelmi kommunikációja négy „teljes kiőrlésűként” hirdetett terméke esetében. Kiderült, hogy az érintett pékárukban található liszt csak alig egyharmad arányban volt teljes kiőrlésű lisztből. A fogyasztók megtévesztése miatt a GVH Versenytanácsa 186 millió forint bírságot szabott ki, az országszerte mintegy 200 áruházat működtető kiskereskedelmi vállalkozásra. Az esetről és a Lidl válaszáról ITT írtunk.
