Magyarországon is termesztenek rozst
Idén több mint 32,4 ezer hektáron termesztettek rozst hazánkban, ami 3,2 százalékkal több, mint amekkora területen egy évvel ezelőtt gazdálkodtak a kalászossal. A betakarítása augusztusban véget ért, 94 ezer tonna körül alakult, ami körülbelül 5,4 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben. A termésmennyiség csökkenése egyértelműen az aszálynak tulajdonítható, viszont a visszaesés arányaiban jóval kisebb, mint a legtöbb gabonafélénél. A növény átlaghozama 2,9 t/ha volt idén, szemben a tavalyi 3,2-vel az AKI Agrárközgazdasági Intézet tájékoztatója szerint.
A termelési értékei alapján jó lehetőségek rejlhetnek a rozsban. Tót László, a KWS Magyarország Kft. kereskedelmi képviselője elmondta az Agrárszektornak, hogy ők hibridrozsokkal foglalkoznak és a céljuk a minél nagyobb zöldtömeg elérése.
A rozsnak általában eléggé alacsony a vízigénye, de víz nélkül ez a növény sem marad életben. Az ideihez hasonló extrém időszakokat leszámítva azonban kevés csapadékkal is képes túlélni, de ha van rá lehetőség, már minimális öntözéssel is kimagasló eredményeket lehet elérni. A rozs kapcsán érdemes még tudni, hogy alkalmazkodóképessége gabonafélék között a legjobb, kiváló hideg- és szárazságtűréssel rendelkezik
- idézi a szakembert a portál.
Magyarországon egyre nagyobb teret nyer a rozs, de a malomiparban nincs akkora felvásárlóereje, mint a többi gabonafélének. Idehaza kevésbé keresettek a rozskenyerek, mint Európa számos országában. Egyébként a rozs termesztése növekvő tendenciát mutat a kontinensen. A búzánál előnyösebb aszálytűrő tulajdonságai és a korábbi aratása miatt a szakember arra számít, hogy hazánkban is egyre nagyobb területen fogják vetni. Felhasználható liszt, sör, vodka és whisky előállításához, de állati takarmányként is hasznosítható.
Más gabonanövények is elterjedhetnek
A gyakorlatban kizárt, hogy bármivel növénnyel teljesen helyettesíteni lehessen a kevésbé aszálytűrő gabonanövényeket - például a kukoricát vagy a búzát - néhány éven belül, azonban vannak aszálytűrőbb alternatíváik.
Előtérbe kerülhetnek olyan kalászos gabonák a magyar szántóföldeken, mint például a búza, az árpa, az említett rozs, vagy az idén szintén megviselt, de a kukoricánál ellenállóbb napraforgó. Azonban nagy esély van a jelenleg kisebb területeken termesztett cirok és szója elterjedésére is.
A silócirokkal együtt nagyjából 35-45 ezer hektáron foglalkoznak cirokkal a gazdák Magyarországon. Az idei szélsőségesen aszályos és forró időjárás ezt a kultúrát sem kímélte néhány vidéken, viszont a kukoricánál így is ellenállóbb növényről beszélhetünk.
