A magaságyás egyre népszerűbb megoldás a házikertben, ám a siker kulcsa nemcsak az elhelyezésben vagy a növényválasztásban rejlik, hanem a megfelelő talajkeverékben is. A szakértők szerint a magaságyásba nem elegendő egyszerű kerti földet tölteni: a rétegezés és az összetétel tudatos kialakítása alapvetően meghatározza a terméshozamot és a növények egészségét - derül ki az Agroinform összeállításából.
Az ideális magaságyás több rétegből épül fel. Az egyik leggyakrabban alkalmazott és bevált arány a 40% komposzt, 40% kerti föld és 20% lazítóanyag kombinációja.
Legalul durvább, lassan bomló anyagok – például ágak, gallyak – kerülnek, amelyek biztosítják a jó vízelvezetést és a levegőzést. Erre jönnek a gyorsabban lebomló szerves anyagok, például levelek, fűnyesedék vagy kerti hulladék, amelyek tápanyaggal látják el a talajt. A felső réteg a legfontosabb: itt egy jó minőségű, tápanyagban gazdag földkeveréknek kell lennie, amelyben a növények gyökerei fejlődnek.
A komposzt biztosítja a tápanyagokat, míg a lazító anyagok segítik a víz- és levegőháztartást. A túl tömör talaj akadályozza a gyökérfejlődést, a túl laza pedig nem tartja meg a nedvességet, ezért az arányok kulcsfontosságúak.
A magaságyás talaja idővel ülepszik és tápanyagot veszít, ezért rendszeres utánpótlásra van szükség. Évente érdemes friss komposzttal vagy tápanyagban gazdag földdel pótolni a felső réteget.
Természetesen a talaj típusa, a magaságyásban termesztett növények igényei és az éghajlati viszonyok is mind-mind befolyásolják az aktuálisan optimális összetételt. Kötött, agyagos talaj esetén például célszerű növelni a lazítóanyag arányát akár 25–30%-ra, homokos talaj esetén pedig a komposzt mennyiségének növelése javasolt.
Fontos a pH is: a legtöbb zöldségnövény enyhén savas vagy semleges talajt kedvel (pH 6–7 között). Amennyiben szükséges, meszezéssel vagy savanyító anyagok hozzáadásával korrigálható a talaj kémhatása.
A jól kialakított talajkeverék nemcsak gyorsabb növekedést és bő termést eredményez, hanem ellenállóbbá is teszi a növényeket a szélsőséges időjárással és a betegségekkel szemben.
Mielőtt hozzákezdenénk a vetéshez tavasszal, először érdemes átnézni amagaságyások szerkezetét. A fagy és a nedvesség megmozgathatta a deszkákat. Rögzítsük a meglazult deszkákat, vagy pótoljuk a megrongálódott részeket.
Távolítsuk el az áttelelt gyomokat és a tavalyról maradt növényi szárakat. Ha nem voltak betegek a tavalyi növények, mehetnek a komposztba.
Egy ásóvillával óvatosan mozgassuk meg a felső 10-15 cm-t, de ne forgassuk fel teljesen, mert azzal megzavarjuk a talajéletet.
A magaságyás intenzív termesztést jelent, ami hamar kiszipolyozza a talajt, ezért is érdemes javítani a talaj minőségét. Fontos, hogy ne használjunk friss, éretlen trágyát közvetlenül a vetés előtt, mert „kiégetheti” a zsenge hajtásokat.
Aztán kezdődhet a hidegtűrő zöldségek vetése, jöhet a hónapos retek, a fejes saláta,a spenót, a borsó, a dughagyma, a fokhagyma. Fűszerek közül a metélőhagyma (snidling) és a petrezselyem is korán indulhat.
