Szerénység mesterfokon – ez a szókapcsolat jellemzi leginkább a Bányai Speciality Coffee-t, amelynek ültetvényei és termesztéstechnikai kísérleti egységei Costa Ricán, pörkölőjük és raktáruk pedig Magyarországon van. Mindamellett, hogy a tételeik a speciality felső harmadánál kezdődnek, az észszerű, fenntartható, változatos és innovatív ültetvényrendszer gondozása is szerethetővé teszi a márkát.
De hogyan jut el egy szekszárdi kávés szakember oda, hogy Costa Rica 1500 méter tengerszint feletti magasságában ültetvényeket gondozzon? Miért nem drága a kávé? Hogyan változhat a közeljövőben a kávékultúra? Miért nő sokszorosára a Bányai Farmon kifejlesztett, élő algával táplált cserje? Ezekről is beszélgettünk Tóth Sándor tulajdonossal.
2005-ben kapta első, még olasz kávészállítmányát Tóth Sándor, miközben Olaszországtól Angliáig minden baristaképzést elvégzett és versenyzett is. 2013-ban vásárolta meg első pörkölőjét – ez az év volt Magyarországon a speciality kávékultúra origója is.
Tóth egy Costa Rica-i tételen keresztül ismerkedett meg Bányai László termelővel, majd közös szenvedélyükből 2018-ban megszületett a Bányai Speciality Coffee Concept. Miután Bányai 2021-ben kiszállt a vállalkozásból, Tóth új alapokra helyezte a rendszert, amelynek egyik kulcsa ma a kutatás-fejlesztés és az innovatív termesztés.
„Fajtaválasztékban, művelési formában és metódusban még nagyobb hangsúlyt fektettünk a termesztési kísérletekre. Az 1500 méteren lévő, de fekvésben eltérő közel 12,5 hektár több birtokrészből áll, így erre kifejezetten alkalmas” – meséli Tóth Sándor.
„Különös hangsúlyt kapott a biodiverzitás, ezért tízezer nem kávénövényt ültettünk az elmúlt években. Virágzó jázmin, szerecsendió, bors, vanília, guáva és más növények megőrzik a talaj nedvességét. Árnyékot adnak, erősítik az ültetvényt és növelik a gazdasági eredményeket” – mutat rá a szakember.
Két okból nem lehet minden háztartásban alapfelszereltség a speciality kávé: egyrészt a világ igényét nem lehet olyan ütemben kielégíteni, ahogy a kiemelkedő minőségű tételeket gondozni kellene, másrészt kevés a hozzáértő szakember.
Aztán ott van az árkérdés: bár a minőségi kávé általában drágább, Tóth Sándor szerint a nagyüzemi és a speciality kávé közötti árkülönbség mára jelentősen csökkent. Ám eközben a termesztés gazdasági háttere továbbra is kihívásokkal küzd.
A speciality kávénak nem célja, hogy kiszorítsa a nagyüzemi termelést, inkább annak minőségi ellenpontját kínálja. Valódi értékét a világos pörkölésű tételekre specializálódott kispörkölők tudják megmutatni a fogyasztóknak. A modern mezőgazdaságon belül a kávétermesztés jövője pedig nem az intenzitásban, hanem a tudatos, adat- és tapasztalatalapú fejlesztésben rejlik.
A teljes cikk a Haszon Agrár magazin novemberi számában olvasható.
Olvasd el ezt is!
