A nyári időszakban megszaporodnak a méh- és darázscsípések, ám sok tévhit kering az ellátásukról és magukról a rovarokról is. A méhek kiemelkedő szerepet játszanak a növények beporzásában, de a darazsakat sem szabad puszta kártevőként kezelni: ragadozóként rengeteg kerti kártevőt és legyet pusztítanak el, így az ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásához elengedhetetlenek.
A Greendex írt tanácsokat a csípések kezeléséhez. Ha megtörténik a baj, a legfontosabb a csípést ejtő rovar azonosítása, mert a két méregfajta eltérő kémiai kezelést igényel. A méh horgas fullánkja a bőrben marad a méregzsákkal együtt. Ezt mielőbb el kell távolítani – lehetőleg kaparó mozdulattal (pl. körömmel), nehogy összenyomással még több mérget juttassunk a sebbe. Mivel a méhméreg savas kémhatású, a fájdalmat lúgos anyaggal, például szódabikarbónás vizes borogatással enyhíthetjük.
Ezzel szemben a darázs sima fullánkja nem marad a sebben, így a rovar sajnos többször is szúrhat. A darázsméreg lúgos kémhatású, ezért a méreg semlegesítésére az enyhén savas szerek, például hígított ecet vagy citromlé alkalmazandók. Mindkét esetben hasznos a jegelés, a hideg borogatás és az antihisztamin tartalmú hűsítő krémek használata.
Fokozottan figyelni kell az allergiás reakciókra: szédülés, légszomj, torkduzzanat, csalánkiütés vagy szájüregi csípés esetén azonnal mentőt kell hívni, mert az anafilaxiás sokk életveszélyes állapotot idézhet elő!
Mit tegyünk, ha darazsak támad nak meg? A helyzet kulcsa legtöbbször a higgadtság, a teljes mozdulatlanság, legalábbis a hirtelen mozdulatok kerülése - mondta korábban Dr. Vas Zoltán biológus. “Nyílt terepen, ha nincs a közvetlen közelünkben biztos menedék, ekkor is célszerűbb mozdulatlannak maradni (akármilyen idegpróbáló is), és kézzel takarni az arcot, nyakat, mint futásnak eredni, ugyanis gyorsabban repülnek, mint ahogy mi futunk. Mozdulatlanul maradva néhány szúrást valószínűleg el kell szenvednünk, de a kitüntető érdeklődésük így hamar alábbhagy” - teszi hozzá.
