A mosómedve első pillantásra barátságos, ám terjedése komoly ökológiai kockázatot hordoz. A szakemberek szerint állománya a kedvező éghajlati viszonyok és a természetes ellenségek hiánya miatt gyorsan növekszik - derül ki az Agroinform cikkéből.
Európába egykor betelepítések és szökések révén került, majd kiváló alkalmazkodóképességének köszönhetően gyorsan meghonosodott. Magyarországon jelenleg nincs olyan ragadozó, amely hatékonyan szabályozná a populációját.
Mindenevőként jelentős veszélyt jelent az őshonos élővilágra: előszeretettel fogyaszt madártojásokat és fiókákat, de kisemlősöket, kétéltűeket és hüllőket is zsákmányol. Természetvédők attól tartanak, hogy további terjedése felboríthatja az ökoszisztémák egyensúlyát, és hosszú távon visszafordíthatatlan károkat okozhat.
A mosómedve ráadásul egyre gyakrabban jelenik meg lakott területeken is. Szeméttárolókat borogat, kerteket dúl fel, és a padlásokon is megtelepedhet. Harapása fájdalmas sérüléseket okozhat, és különféle fertőzések vagy zoonózisok – például veszettség vagy parazitás betegségek – terjesztésének kockázatát is hordozza.
Az Európai Unió hivatalosan inváziós fajként tartja nyilván a mosómedvét, ezért a hatóságok kiemelten figyelik terjedését. Szakértők azt kérik, ne etessük az állatokat, zárjuk le a hulladéktárolókat, és észlelés esetén értesítsék az illetékes hatóságokat.
Közben nemrég a Szigetközben is új inváziós ragadozó emlős jelent meg.
Egy 2023-as, az amerikai nyérc előfordulását vizsgáló nemzetközi tanulmány még nem jelezte a faj magyarországi megjelenését, azonban az utóbbi években több hazai fotó is felbukkant a közösségi médiában az amerikai nyércről, és kutatók is igazolták jelenlétét az ország északnyugati részén.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói szerint a faj már nemcsak jelen van a Szigetközben, hanem valószínűsíthetően ott jelentős (akár szaporodásra képes) állománnyal bír. A kutatók 38 különböző helyszínen 51 észlelésről szereztek információkat, a megfigyelések közül 16-ot fotódokumentációk is igazolnak. Bár a vizsgálat a szigetközi Duna-szakaszra fókuszált, a fajnak a szlovén-osztrák-magyar hármashatár környékéről is van már megfigyelése.
Az amerikai nyérc a szőrmetermelés miatt került Európába, aztán az iparág hanyatlásával az állatok a prémfarmokról vagy megszöktek vagy elengedték őket a tenyésztők.
Az amerikai nyérc átlagos testhossza 45-60 cm, ebből 14-16 cm a farka. A nőstények kisebb, a hímek nagyobb termetűek. Bundájának színe barna, állcsúcsán fehér, illetve néhány esetben a nyakán, a mellén és a hasán is előfordulhat fehér folt. Territoriális faj, területének határát a faroktövénél található bűzmirigyéből származó váladékkal jelöli. Évente egyszer, 3-9 utódot ellik. A szaporodási időszakot leszámítva magányosan élő állat. Átlagosan 10-12 évig él. Ragadozó, Európában az étlapján nagyrészt rágcsálók, rákok, madarak és kétéltűek szerepelnek, télen főképp emlősöket eszik.
A faj még tavaly felkerült az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos fajok listájára.
