Hazánkban is megjelent a paradicsom termésfoltosság vírusa (ToFBV). Ráadásul a tünetei könnyen összetéveszthetők a ToBRFV-éval, megtévesztve a szaktanácsadókat és a termelőket.
A paradicsom termésfoltosság vírusát (Blunervirus solani, Tomato fruit blotch virus, ToFBV) először 2018-ban Lazio régióban (Olaszország) olyan tövekről gyűjtött paradicsommintákból írták le, amelyeken szabálytalanul értek a termések. Később kiderült, hogy már 2012-ben gyűjtött mintákban is jelen volt a vírus Olaszországban. Ezt követően más európai országokban és más kontinenseken (Ausztrália, Brazília) is kimutatták, ami arra utal, hogy szélesebb körben elterjedhetett, mint eredetileg gondolták. Ezért jobban meg kell érteni a vírus biológiáját és epidemiológiáját, valamint a paradicsomtermésre gyakorolt hatását - írta a Magyar Mezőgazdaság.
ToFBV-vel összefüggő terméstüneteket szabadföldi és üvegházi paradicsomon egyaránt megfigyeltek, levéltüneteket azonban a mai napig nem jelentettek.
A fertőzött termések szabálytalanul és foltosan érnek, gödrösödnek és sötét foltokat mutatnak. A termés szöveteinek vizsgálatakor a legmagasabb víruskoncentrációt a terméshéjban találták. A paradicsommagokban a ToFBV a külső héjon volt kimutatható, de a kikelő palántákban nem, ami arra utal, hogy nem magról terjed. Egyes esetekben a ToFBV-t más paradicsomvírusokkal együtt is kimutatták (pl. paradicsom barna termésráncosodás vírus, pepino mozaikvírus, déli paradicsomvírus). Gazdasági hatása a paradicsomtermesztésre azonban továbbra sem ismert.
A paradicsomban végzett mechanikai átviteli tesztek nem eredményeztek ToFBV-fertőzött növényeket, és nem sikerült kimutatni a maggal történő vírusátvitelt sem. A paradicsom rozsdabarna atkájáról (Aculops lycopersici) ugyanakkor igazolták, hogy a ToFBV vektora.
A Valenciai Műszaki Egyetem kutatása megerősítette, hogy ez a vírus nem mechanikusan terjed, és a talajba temetett fertőzött növényrészeken sem marad fertőzőképes.
Ezért az új növények nem fertőződhetnek meg a korábbi növények maradványaival szennyezett talajon keresztül. Azt is bebizonyították, hogy a Chenopodium, Malva és Sonchus, valamint a Solanum nemzetségekbe tartozó gyakori gyomok gazdanövényei a vírusnak, és fontos szerepet játszhatnak annak epidemiológiájában.
A ToFBV főként a paradicsomot (Solanum lycopersicum) fertőzi meg, és a Solanum nemzetségbe tartozó más növényeket, például azt valószínűsítik, hogy a fekete csucsor és a burgonya is a gazdanövénye. A terméseken megjelenő tünetek általában a növények 2-10%-át érintik, de a termesztési körülményektől függően elérhetik az 50%-ot is. Súlyos elszíneződést és deformációt okoz, ami eladhatatlanná teszi a paradicsomot. Mivel a tünetek nem jelennek meg a leveleken, és csak a vegetáció későbbi szakaszában mutatkoznak a bogyókon, nehéz időben eltávolítani a fertőzött növényeket vagy elkezdeni a paradicsom levélatkája elleni védekezést.
A gazdasági következmények számottevőek lehetnek, ahogyan az Olaszországban és Spanyolországban már bekövetkezett.
A cikket jegyző szakember az írja, egy csongrádi termelőnél találta meg ezt a vírust, amelynek tüneteit ő is a paradicsom barna termésráncosodás vírusnak (ToBRFV) tulajdonította. A termésen lévő tünetek ugyanis ahhoz nagyon hasonlítottak, de a ráncosodás vírusra oly jellemző mozaikszerű levéltünetek nem jelentek meg a paradicsom hajtáscsúcsain. Nyár közepén egy levélatka által erősen fertőzött foltban lett rá figyelmes, de a betegség nem terjedt tovább, és a növények nem mutattak levéltüneteket. Augusztus–szeptemberben a levélatka súlyosan felszaporodott, és a bogyótünetek októberre már általánossá váltak. A ToBRFV-gyorstesztek viszont negatívak maradtak. Ezek után a Rijk Zwaan holland laborvizsgálata mutatta ki az új paradicsom termésfoltosság vírust (ToFBV).
Tekintettel az üvegházi paradicsomtermesztés jelentőségére Magyarországon és a szomszédos országokban, további kutatások szükségesek a bizonytalanságok tisztázása, illetve a vírus terjedésének leküzdésére vagy korlátozására szolgáló hatékony stratégiák meghatározása érdekében. A vizsgálatok már rávilágítottak a korai felismerés kihívásaira, a vírus megtelepedését segítő éghajlati változásokra, valamint az Aculops lycopersici atka vektorszerepére és a fekete csucsor fő rezervoár szerepére a gyomflórában.
A paradicsom levélatkája a nyári hőmérsékletek emelkedésével egyre gyakrabban fordul elő a paradicsomállományokban, és a vírus terjesztése nélkül is komoly feladat elé állítja a termelőket. Az Oberon készítmény hatékonyságvesztése után csak a tiszta indulás és a kénkészítmények gyakori alkalmazása nyújt megfelelő védelmet ellene.
Mivel kevés hatékony védekezési intézkedés létezik, a vírus átvitelével csak fokozná a károkat.
A paradicsom gazdaságilag fontos zöldség, amelyet növényházakban és szabadföldön is termesztenek Magyarországon. A termesztést nagyban veszélyeztetheti egy új vírus megjelenése, amely közvetlenül érinti a termést. Mivel a ToFBV biológiájának, epidemiológiájának, földrajzi elterjedésének, gazdaszervezet-körzetének és gazdasági hatásának számos részlete ismeretlen, nehéz felmérni azt a kockázatot, amelyet az a régióra jelenthet. Mindazonáltal hasznos, ha a szaktanácsadók és a termelők tudnak a paradicsom ezen új vírusának megjelenéséről.
A ToFBV 2024 óta szerepel az EPPO (Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet) riasztási listáján, de jelenleg nem vonatkozik rá semmilyen külön szabályozás.
