Magyarországon a 282/2024. (IX. 30.) kormányrendet értelmében a belterületi közhasználatú területen – az úttest kivételével – csúszásmentesítésre csakis olyan anyag használható, ami a fás szárú növényeket nem károsítja. A sózott utakról ugyanis az olvadékvízzel együtt nagy mennyiségű só kerül a talajba és a felszíni vizekbe. Ez hosszú távon rontja a talaj szerkezetét, gátolja a növények vízfelvételét, és különösen érzékenyen érinti az út menti fákat és zöldfelületeket. A magas sótartalom károsítja az élővizek ökoszisztémáját, veszélyezteti az édesvízi élőlényeket, valamint a házi- és vadállatok mancsát is marhatja. A probléma ráadásul nemcsak ökológiai, hanem gazdasági is: a só felgyorsítja az utak, hidak és járdák korrózióját, növeli a karbantartási költségeket és károsítja a járművek alvázát – írja a Green.hu.
A Green.hu oldal gyűjtötte össze a környezetbarát módokat a síkos járdák biztonságossá tételéhez.
Szerencsére számos olyan anyag létezik, amely nem olvasztja ugyan a jeget, viszont hatékony tapadást biztosít.
- Homok és apró kavics: mechanikusan növelik a tapadást, nem szennyezik a talajt, és különösen jól használhatók járdákon, mellékutakon.
- A zeolit is elterjedt, ez egy természetes ásvány, amely nedvszívó képessége révén csökkenti a csúszásveszélyt, miközben nem károsítja a növényzetet.
- A biológiailag lebomló granulátumok, például kukoricából vagy más növényi rostokból készült csúszásmentesítők. Ezek könnyűek, hatékonyak és a tél végén nem hagynak hátra szennyező maradványokat.
- A faapríték vagy fűrészpor különösen ideiglenes megoldásként bizonyul hasznosnak kisebb felületeken.
- A magnézium- és káliumsók, illetve a NPK-típusú műtrágya is jól használható alternatíva a rendkívül káros sózás helyett.
Komoly mennyiségű hó esett a múlt héten az országban, csúszkálnak az autók, csúszkálnak az emberek. Ha valaki úgy esik el a hóban, csúszik el a jégen egy társasház előtti járdán, hogy baja is esik, aktuálissá válik a kérdés: kié a felelősség? A társasházé, a közös képviselőé vagy az ingatlan tulajdonosáé?
A közös képviselő feladatait és felelősségi körét a társasházakról szóló törvény határozza meg: a közös képviselő köteles a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, valamint minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében.
Ez a jogszabályhely általános kötelezettséget ír elő, amelybe a közös tulajdon biztonságos használatának biztosítása is beletartozik. Ennek része lehet a hó- és síkosságmentesítés megszervezése, a szükséges vállalkozói szerződések megkötése, valamint az épület állapotával összefüggő karbantartási feladatok koordinálása.
Amennyiben a közös képviselő ezeket a kötelezettségeit elmulasztja, és ez kárt okoz, a felelősség vizsgálata polgári jogi alapon történik. A hóeltakarítási feladatokat tehát külön szerződésben érdemes rögzíteni. Bővebben ebben a cikkben.
