Milyen betegségek és kockázatok okozzák a magyarországi egészségveszteségeket? Ezt vizsgálta Vitrai József és Horváth Virág tanulmánya, amely az Orvosi Hetilapban jelent meg. A szerzők a Global Burden of Disease (GBD) nemzetközi kutatási program 2023-as adatait elemezték, és azt vizsgálták, mely betegségek és kockázati tényezők okozzák a legnagyobb egészségveszteséget Magyarországon. A kutatás egyik legfontosabb mutatója a DALY, vagyis az elvesztett egészséges életévek száma. Ez két különböző veszteséget foglal össze: egyrészt az idő előtti halálozás miatt elveszített életéveket, másrészt azokat az éveket, amelyeket valaki betegség vagy tartós egészségkárosodás miatt nem teljes egészségben él le.
A 2023-as adatok alapján: a magyar nőknél 22 280, a férfiaknál pedig 29 977 elvesztett egészséges életév jutott 100 ezer lakosra. A magyar mutatók mindkét nemnél rosszabbak voltak a vizsgált országokénál. Ausztriához – amely a legkedvezőbb eredményeket érte el – képest a magyar nők egészségvesztesége mintegy 20 százalékkal, a férfiaké közel 40 százalékkal volt több.
Statisztikai adatok szerint 2025-ben 124 200-an haltak meg Magyarországon. A többség szívbetegség vagy daganatos betegség miatt vesztette életét idő előtt. A mozgásszervi probléma vagy mentális zavar pedig akár évtizedeken keresztül ronthatja az érintettek életminőségét anélkül, hogy közvetlenül halálos kimenetelű lenne. Tavaly a magyarok 51 százaléka számolt be olyan krónikus betegségről vagy egészségi problémáról, amely legalább hat hónapja fennáll, vagy várhatóan legalább ennyi ideig tart. Ez valamivel magasabb a 2019-ben mért 48 százalékos aránynál - írja az Economx.
A férfiaknál jóval nagyobb a szív- és érrendszeri betegségek, a koszorúér-betegség és a daganatok súlya, míg a nőknél a mozgásszervi és mentális betegségek okoznak nagyobb arányú veszteséget.
A férfiaknál a magas vérnyomás, a dohányzás és a helytelen táplálkozás együtt az egészségveszteségek 85 százalékáért felelt. A nőknél a magas vérnyomás 2502 elvesztett egészséges életévvel, a teljes veszteség 28 százalékával szerepelt. Ezt a környezeti és foglalkozási kockázatok követték 23 százalékkal, majd a táplálkozási kockázatok 22 százalékkal. A dohányzás 19, a magas testtömegindex szintén 19 százalékos részarányt képviselt.
Ahhoz, hogy az egészségveszteségek aránya javuljon Magyarországon, gyors diagnózisra, jól szervezett betegutakra és a korszerű terápiákhoz való hozzáférés javítására is szükség van. A mozgásszervi és mentális betegségek esetében pedig a korai felismerés, a hosszú távú gondozás és a rehabilitáció megerősítése lehet kulcsfontosságú. A kutatók szerint a megelőzési programokat a nemek közötti különbségekhez is igazítani kellene.
A férfiaknál különösen a dohányzás, a helytelen táplálkozás és az alkoholfogyasztás visszaszorítása igényel nagyobb figyelmet. Emellett olyan környezetet kell teremteni, amelyben az egészséges választás – például a zöldség és gyümölcs fogyasztása – könnyebben elérhető és megfizethető.
