Az Eurostat két kategóriában méri az elkerülhető haláleseteket:
megelőzhető az, amit megfelelő közegészségügyi beavatkozások – például szűrések, prevenció, a dohányzás vagy alkoholfogyasztás visszaszorítása révén – kivédhetnének;
kezelhető pedig az, amely korszerű, időben elérhető egészségügyi ellátással menthető lenne.
A legfrissebb adatok szerint 2022-ben 1,11 millió 75 év alatti uniós állampolgár élete veszett oda feleslegesen. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik haláleset mögött olyan tényezők álltak, amelyeket az egészségügyi rendszer működése vagy jobb prevenció megakadályozhatott volna - számol be az Economx.
A különbségek óriásiak Európán belül: míg Svédországban 100 ezer lakosra csupán 169 elkerülhető halálozás jutott, addig Lettországban 543 – ez egyébként az adatsor legrosszabb értéke. A teljes rangsort nézve Svájc mutatói a legkedvezőbbek, ott mindössze 153 ilyen eset történt 100 ezer főre vetítve.
Magyarország sajnos a negatív lista élmezőnyében szerepel. 2022-ben nálunk 512 elkerülhető haláleset jutott 100 ezer lakosra, ami az uniós átlag duplája közelében van, és a legrosszabb mutatóval rendelkező országok közé sorol minket.
A balti és kelet-európai régióban általánosságban súlyos a helyzet: Lettország, Románia, Litvánia és Bulgária szintén a lista végén állnak.
32 százalékkal az EU-átlag felett van a magyarok daganatos betegség miatti halálozása is, ez pedig a legrosszabb adat az Unióban. Kevesen járnak szűrővizsgálatra, sok a túlsúlyos és a dohányos Magyarországon.
Bár Magyarországon 2011 óta csökkent a rák miatti halálozás, 2021-ben a 100 ezer lakosra 310 daganatos haláleset jutott, ezzel az adattal az Európai Unióban (EU) első helyen állunk. Nemek szerint a daganatos mortalitás lényegesen magasabb volt a férfiak körében, 100 ezer lakosra 415, a nőknél 100 ezer lakosra 245 halálozást regisztráltak.
Kockázati tényező a túlsúly, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és ezekben rosszul áll a magyar lakosság. A magyar felnőtt nők 52 százaléka túlsúlyos, ami 8 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál. A dohányzás előfordulási gyakorisága a serdülők körében is lényegesen magasabb, mint az EU-ban, szinte kétszerese az uniós átlagnak (17 százalék), minden harmadik tini (30 százalék) dohányzik.
Fokozza a bajt, hogy kevesen járnak rákszűrésre. Emlőrák esetében például 2019 és 2021 között 39 százalékról 30 százalékra csökkent az arány. A vastagbélrák-szűrésen való részvételi arány szintén alacsony 8 százalék körüli.
Az OECD szerint a rákos megbetegedések 2023 és 2050 között várhatóan két évvel csökkentik a várható élettartamot Magyarországon - írtuk korábban.
