Itt lényegében arról az üzletpolitikáról van szó, hogy bizonyos gyártók eleve úgy dobják piacra termékeiket, hogy azok szándékosan, viszonylag rövid ideig legyenek használhatók, illetve a javíttatásuk is drága és macerás legyen. Ennek következtében a vásárlókat arra késztetik, hogy minél előbb új terméket vásároljanak.
Az árucikkek gyors cserélődése a Föld erőforrásainak pazarló felhasználásához, hulladékképződéshez és környezeti károkhoz vezet. A hamar kidobott termékek alapanyagainak előállítása, az árucikkek gyártása és szállítása növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A környezet pusztítása
Az ENSZ Global E-waste Monitor 2020 jelentéséből kiderült, hogy 2019-ben 53,6 millió tonna elektronikus hulladék keletkezett a Földön. Ez 5 éves távlatban 21 százalékos növekedést jelent. Egyre nagyobb mennyiségben kerülnek környezetkárosító anyagok a természetbe:
- higany
- brómozott égésgátló anyagok
- freonok
Van egy másik adat is, amely szintén aggodalomra ad okot: az e-hulladék mindössze 17,4 százalékát hasznosítjuk újra, ez azt jelenti, hogy évente 57 milliárd dollár értékű, újrahasznosítható nyersanyag kerül a szemétbe.
Az Eurostat jelentése szerint szerencsére emelkedik a begyűjtött e-hulladék aránya, ennek mennyisége Magyarországon is megduplázódott az elmúlt években.
Fontos a tartósság
A Klímapolitikai Intézet és a Századvég együttműködésében készült egy kutatás, melyben azt vizsgálták, hogy az emberek hogyan viszonyulnak a tartóssághoz, mit gondolnak a tervezett elavulásról, hogyan látják a mostani helyzetet. A főbb megállapítások a következők voltak:
- a megkérdezettek 85 százaléka úgy véli, egyre több olyan termékkel találkozni, amelyet a meghibásodás után már nem lehet javítani
- az emberek 72 százalékánál a tartósság fontosabb, mint az ár – még azok esetében is, akik magukat a rossz anyagi helyzetben élők közé sorolják
- a válaszadók 84 százaléka véli úgy, hogy egyes vállalatoknak nem érdekük tartós árucikket gyártani, mert azzal eladásaik csökkennének
- 81 százalék értett egyet azzal, hogy az elektronikai termékeket sokszor eleve úgy tervezik, hogy hamar elavuljanak
7 százalék híján mindenki egyet értett azzal, hogy az EU-nak szigorúbban kellene fellépnie a szándékosan gyorsan elavuló cikkek gyártóival szemben
Az EU és
Magyarország szerepvállalása
Az Európai Unió egyik fontos törekvése arra ösztönözni az érintetteket, hogy álljanak át körforgásos gazdálkodásra, ami fontos eszköze a klímasemlegességi célok 2050-ig történő elérésének.
Magyarországon is érvénybe lépett több szabály: például rendeletek születtek a jótállás időtartamának és hozzáférhetőségének kiterjesztésére, ezzel elősegítve a termékgarancia érvényesítését, hogy a meghibásodott eszközök ne a kukában landoljanak.
A Klímapolitikai Intézet és a Századvég kutatásából összességében kitűnik, hogy ha a fogyasztókon múlna és nem a vállalatokon, sokkal kevesebb elektronikus hulladék keletkezne.
A témáról bővebben ITT olvashatsz.
