A 2024-re vonatkozó előzetes adatok szerint az EU-ban a születéskor várható élettartam 81,7 év volt, ami 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban. 15 tagországban haladta meg a várható élettartam az uniós átlagot, a legmagasabb értéket Olaszországban, Svédországban (mindkettő 84,1 év) és Spanyolországban (84,0 év) regisztrálták. Ezzel szemben Bulgáriában (75,9 év), Romániában (76,6 év) és Lettországban (76,7 év) a legalacsonyabb várható élettartam. Majd Magyarország következik 77 évvel - derül ki az Eurostat adataiból.
A 2019-es, világjárvány előtti szinthez képest a 26 EU-ország közül, amelyekről előzetes adatok állnak rendelkezésre, 24 országban nőtt a várható élettartam 2024-ben. A legnagyobb növekedést Litvániában (+1,1 év), Csehországban, Lettországban és Romániában (+1,0 év) figyelték meg.
Hollandia volt az egyetlen ország, ahol csökkenés volt tapasztalható (-0,2 év), Spanyolországban a várható élettartam stabil maradt, míg Franciaországban 0,1 évvel enyhén nőtt.
A Stanford Egyetem tudósai egy tavalyi kutatásban különböző molekulákat követtek nyomon 25 és 75 év közötti embereknél, és két, az életkorral összefüggő jelentős változást figyeltek meg. A tanulmány szerint az öregedés nem egy lassú és állandó folyamat, hanem gyorsítottan megy végbe két részletben. 44 éves és 60 éves korban van jelentős gyorsulás. A negyvenes évek közepén megfigyelhető kiugrás az öregedésben némileg váratlanul érte a szakembereket. Kezdetben azt feltételezték, hogy a menopauza utáni változások eredménye lehet, az adatok ugyanakkor nem ezt mutatták, mert a férfiaknál is ugyanilyen tendenciát tapasztaltak.
