A tanulmány szerint az öregedés nem egy lassú és állandó folyamat, hanem gyorsítottan megy végbe két részletben. A kutatás során 108 önkéntest követtek nyomon, akik egy és közel hét év közötti időtartamban néhány havonta vér- és székletmintákat, valamint bőr-, száj- és orrmintákat adtak le. A kutatók 135 000 különböző molekulát (RNS, fehérjék és metabolitok) és mikrobát vizsgáltak.
„Kiderült, hogy a 40-es évek közepe a drámai változások időszaka, akárcsak a 60-as évek eleje - és ez igaz, függetlenül attól, hogy milyen molekulákat nézünk” - mondta Prof Michael Snyder, genetikus, a tanulmány egyik szerzője.
A negyvenes évek közepén megfigyelhető kiugrás az öregedésben némileg váratlanul érte a szakembereket. Kezdetben azt feltételezték, hogy a menopauza utáni változások eredménye lehet, az adatok ugyanakkor nem ezt mutatták, mert a férfiaknál is ugyanilyen tendenciát tapasztaltak.
Változás hullámokban
Az első változási hullám során a szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggésbe hozható molekulák, valamint a koffein, az alkohol és a lipidek anyagcseréjének képessége változott meg.
A második hullám az immunrendszer szabályozásában, a szénhidrát-anyagcserében és a veseműködésben szerepet játszó molekulákat érintette.
Mindkét időszakban megfigyelhetők voltak a bőr és az izmok öregedéséhez kapcsolódó molekuláris változások.
A kutatás eredményei összhangban vannak korábbi megfigyelésekkel, amelyek szerint bizonyos, az öregedéssel összefüggő betegségek kockázata nem fokozatosan, hanem ugrásszerűen növekszik.Például az Alzheimer-kór és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata 60 éves kor után meredeken emelkedik - írja a Portfolio.
A kutatók szerint ez a hosszú élet egyik titka
Korábban írtunk az Edinburghi Egyetem kutatócsoport vizsgálatáról, hogy mennyire ellensúlyozza a kedvező életmódváltás a kedvezőtlen genetikai adottságokat az embereknél. A kutatásban az Egyesült Királyság biobankjának statisztikáit használták fel. 354 ezer ember 13 évre vonatkozó egészségügyi adatait elemezték.
Azt találták, az egészséges életmód akár 62 százalékkal csökkentheti a genetikai alapú rövidebb élettartam kockázatát. Így körülbelül öt évvel növelhető meg az élethossz.
Emellett azt is megállapították, az egészségtelen életmódot folytató embereknél 78 százalékkal nagyobb a korai halálozás esélye, függetlenül a genetikájuktól.
A hosszabb élethez az kell, hogy valaki soha ne dohányozzon, fizikailag aktív legyen, megfelelően és elegendő mennyiségben aludjon, valamint egészségesen táplálkozzon.