Amíg 2017-ben a lakosság egyharmada volt gerincfájós, mára már a megkérdezettek kétharmada panaszkodott hát vagy derékfájásra. A mozgásszervi megbetegedések közül a derékfájás az egyik vezető oka a rokkantságban töltött éveknek - idézi friss kutatási eredményüket az Economx-nak adott interjújában Czigléczki Gábor, idegsebész.
Hozzátette, sem az ülőmunka, sem a nehéz tárgyak emelése hosszú távon nem tesz jót a gerincnek. Az ülőmunka során is ugyanolyan terhelést kap az ágyéki gerincszakasz, mintha állnánk. A porckorongokon ugyanaz a terhelés van. De más rizikótényezők is vannak, hiszen a modern életünk része a mobiltelefon és a laptop is. Az eszközök túlzott és nem megfelelő használata okozza például a "tech vagy text neck" nyakat. Ennek a tünetei lehetnek a nyak merevsége, izommerevség, görcsök, esetleg nyakfájdalom, fejfájás és akár kiterjedt zsibbadás, ami a nyaki idegek érintettségére utalhat. Ráadásul a helytelen testtartás hosszú távon porckorongsérvet is okozhat.
A probléma megelőzéséhez ajánlott a telefon vagy eszköz szemmagasságba emelése, és a rendszeres testmozgás, de ez csak egyetlen nagyon apró eleme annak, hogyan is kellene például a gerincünk szempontjából „helyesen” ülni vagy dolgozni.
Az EU-OSHA tavalyi felmérése szerint Európában tízből nyolc cég biztosít valamilyen segédeszközt a munkahelyen, ahol szükség van emberek, illetve nehéz tárgyak emelésére és szállítására. Tízből hét munkahelyen pedig már ergonómiai eszközök – például állítható székek és asztalok – segítik a dolgozókat. A megkérdezett vállalatok kétharmada ösztönzi a rendszeres munkaközi szüneteket a kényelmetlen testhelyzetben dolgozóknak. Minden második érintett vállalkozás pedig a feladatok rotációjával csökkenti a monoton mozdulatok okozta terhelést.
Az idegsebész magyar számokat erről nem tudott említeni, ám tapasztalatai szerint a magyar dolgozók nem mindig kapják meg a munkájukhoz a szükséges eszközöket.
Az egészségi állapot nemcsak az életminőséget, hanem a megélhetést is befolyásolja – derül ki Elek Péter, az ELTE adjunktusa és a KRTK KTI kutatója által bemutatott elemzésből.
A 2009–2017, majd 2021-es adatokat vizsgáló elemzés 30–54 éves korosztályra fókuszált, és kimutatta: azok a munkavállalók, akik a megelőző évben kórházi ellátásban részesültek vagy gyógyszeres kezelés alatt álltak, jelentősen alacsonyabb fizetést kapnak, mint egészséges társaik. A legnagyobb bérelmaradás a pszichiátriai betegek körében tapasztalható, de a cukorbetegek és szív-és érrendszeri betegek is érzik a gazdasági következményeket.
Jó hír, hogy a daganatos betegek középtávon gyakran visszanyerik korábbi keresetüket, ha sikeresen lezárul a kezelésük, és újra munkába tudnak állni. Az viszont riasztó, hogy Magyarországon a depresszió már a második leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó betegség, gazdasági hatásai pedig az OECD szerint a GDP több mint 3 százalékát emésztik fel.
Elek Péter szerint az adatok világosan jelzik: a betegségek nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági kockázatot is jelentenek, különösen akkor, ha a kezelésekhez vagy a munkahelyi reintegrációhoz nincs megfelelő támogatás. Éppen ezért a jövőben a munkaerőpiac és az egészségügyi ellátás összehangolása kulcsfontosságú lesz.
