A munkáltató betegszabadságot a munkavállaló betegség miatti keresőképtelensége tartamára köteles kiadni. A betegség miatti keresőképtelenség ideje alatt a dolgozó a törvény alapján mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.
A betegszabadság tartamára a munkavállaló a távolléti díj 70%-ára jogosult, amelyet a munkáltató köteles kifizetni.
Fontos tudni, hogy betegszabadságot csak betegség miatti keresőképteleség idejére lehet kiadni. Amennyiben a keresőképtelenséget üzemi baleset vagy foglalkozási betegség idézi elő, akkor a kieső kereset pótlására a társadalombiztosítási (egészségbiztosítási) ellátások szolgálnak (pl. baleseti táppénz). Szintén nem kell betegszabadságot kiadni a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára sem.
A munkavállaló naptári évenként 15 munkanap betegszabadságra jogosult a betegség miatti keresőképtelenség tartamára. A betegszabadságot a beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.
Fontos tudni, hogy a betegszabadság nem társadalombiztosítási ellátás. Ez a Munka Törvénykönyve alapján fennálló, keresetveszteséget fedező munkáltatói kötelezettség. Ezzel szemben a táppénz a társadalombiztosítás, azon belül az egészségbiztosítás egyik pénzbeli ellátása. Táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a társadalombiztosításra vonatkozó törvényben meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Táppénzre a keresőképtelen munkavállaló akkor jogosult, ha a kiadható betegszabadsága elfogyott. A táppénz mértékét törvény határozza meg a folyamatos biztosítási jogviszony időtartamától is függően A táppénzt az egészségbiztosítási rendszer fizeti a keresőképtelen munkavállalónak. A munkáltató hozzájárulás formájában a folyósított táppénz egyharmad részét fizeti meg az állami egészségbiztosítónak, így végeredményben a táppénz megoszlik az állam és a munkáltató között - írja Dr. Szabó Gergely a HR Portálon.
Tavaly Magyarországon 68 000 munkavállaló esett ki a munkából betegség miatt és vett igénybe táppénz-ellátást. Több mint 206 milliárd forintot tett ki a táppénz-kiadások összege. A legnagyobb foglalkoztatási hátrány a pszichiátriai okból kórházba került (26 százalékpont), a mentális betegség kezelésére szolgáló gyógyszert szedő (15 százalékpont), illetve a rosszindulatú betegség miatt kórházban kezelt (17 százalékpont) személyeknél figyelhető meg, ez derül ki a Munkaerőpiaci Tükör tanulmányából, amelyet az Economx idéz. A legtöbb daganatos beteg tüdőrák, vastag-és végbélrák és emlőrák miatt esett ki a foglalkoztatotti körből.
