A városvezetés szerint ez annak köszönhető, hogy a helsinki utcák több mint felén a korábbi 50-ről 30 km/órára csökkentették a sebességhatárt. Szeptembertől ráadásul tovább szigorítanak, ugyanis a tanév kezdetétől már az iskolák közelében is csak 30 km/óra lesz a megengedett maximális sebesség.
A valamivel több mint 1,5 millió lakosú településen összesen 277 sérüléssel járó baleset történt, miközben az 1980-as évek végén éves szinten csaknem a négyszerese volt jellemző, 30 halálos áldozat mellett - írja a Vezess.hu.
Magyarországon tavaly a KSH statisztikája szerint 489-en haltak meg közúti balesetben. Tavaly – 2023-hoz képest – a fővárosban és hét vármegyében csökkent a halálos áldozatszám, a legnagyobb mértékben Vas (60 százalék) és Nógrád (33,3 százalék) vármegyében, valamint Budapesten (27,3 százalék). Az elmúlt évben ugyanakkor többen vesztették az életüket 12 vármegye úthálózatán. A legnagyobb éves növekedést Borsod-Abaúj-Zemplén (64,7 százalék), Somogy (63,6 százalék), valamint Komárom-Esztergom (63,2 százalék) vármegyében regisztrálták.
A balesetek többségét továbbra is férfiak okozzák – háromszor annyian, mint a nők.
Fontos fordulat, hogy a közlekedési balesetek leggyakoribb oka már nem a gyorshajtás, hanem az elsőbbségadás elmulasztása. 2024-ben öt százalékkal több baleset történt emiatt, mint sebességtúllépés miatt. Ez a trendváltás azt jelzi: a figyelmetlenség, a szabályok ismeretének hiánya vagy azok semmibevétele ma már veszélyesebb, mint a túl gyors tempó, miközben az autók egyre biztonságosabbak.
Az Európai Unióban 2024-ben a halálos balesetek száma 3 százalékkal csökkent, a 27 tagállamban összesen 19 800 fő volt az áldozatok száma. A leglátványosabban Belgiumban, Bulgáriában, Dániában, Litvániában, Lengyelországban és Szlovéniában javult a helyzet. Ezek az országok jó úton haladnak afelé, hogy 2030-ra elérjék a közúti halálesetek és súlyos sérülések számának ötvenszázalékos csökkentését célzó, 2020-as uniós célkitűzést.
A legbiztonságosabb Svédországban autózni (20 haláleset egymillió lakosra), Máltán (21 fő/egymillió lakos) és Dániában (24 fő/egymillió lakos). A skála másik végén Bulgária (74 fő/egymillió) és Románia (77 fő/egymillió) található. Magyarország 27-ből a 20. helyen.
