Egy rosszul megválasztott alaprajz hosszú távon jelentősen ronthatja az ingatlan használhatóságát és későbbi értékesíthetőségét, még akkor is, ha a négyzetméterek száma megfelelőnek tűnik - nyilatkozták a Balla Ingatlan szakértői.
Az ideális lakásméret mindig az élethelyzettől függ: egyedülállóknak vagy pároknak kisebb alapterület is elegendő lehet, míg családok esetében a tágasabb, jól szeparált terek elengedhetetlenek. Fontos szempont a jövőbeni tervek figyelembevétele is – például gyermekvállalás vagy otthoni munkavégzés –, hiszen ezek jelentősen befolyásolják az igényeket.
Az elrendezés sokszor többet számít, mint a méret: egy jól kialakított, praktikus alaprajzú lakás tágasabb érzetet kelthet, míg egy rosszul tagolt ingatlan zsúfoltnak hathat. Szakértők kiemelik a természetes fény szerepét, a megfelelő tájolás jelentőségét, valamint a helyiségek logikus kapcsolódását. Különösen fontos például a nappali és a konyha egymáshoz képesti elhelyezése, valamint az, hogy a hálószobák kellően elkülönüljenek a zajosabb terektől.
Az is lényeges, hogy mennyire variálható a lakás: a később is módosítható elosztás növeli az ingatlan értékét. A tárolóhelyek megléte szintén kulcsfontosságú, hiszen ezek hiánya vagy túl kis mérete gyorsan kényelmetlenné teheti a mindennapokat.
Akik első lakásukat vásárolják, gyakran egyedülállók, így ők alapvetően a kis lakásokat keresik. A tapasztalatok szerint az ideális alapterület számukra 27–50 négyzetméter. A gyermeket váró vagy kisgyermekes családok a 70–100 négyzetméteres lakásméreteket célozzák meg. Esetükben a 3–4 szoba az alapkövetelmény.
És mennyibe kerül az ingatlan? Budapesten éves drágulás a tavalyi utolsó negyedévi 23 százalékról 17 százalékra lassult az idei első negyedévre, míg országos szinten 21 százalékról 18 százalékra csökkent a dinamika. A legnagyobb éves növekedést a városok közül Szolnok produkálta, de hasonló – korrekciós jellegű – ugrás volt megfigyelhető Szekszárdon is.
A fővárosban az átlagos hirdetési négyzetméterár 1,526 millió forint 2026 első negyedévének adatai szerint. Ezt Somogy és Veszprém követi 1,077 millió, illetve 1,056 millió forintos átlaggal, míg a lista végén Nógrád áll 329 ezer forinttal.
Az V. és a XII. kerület vezeti a rangsort Budapesten 2,244 és 2,231 millió forintos átlagos négyzetméterárral, amelyeket az I. kerület követ 2,100 millióval. A legolcsóbb budapesti kerület a XXIII., ahol 989 ezer forint az átlag.
A megyeszékhelyek között Debrecen áll az élen 1,054 millió forinttal, majd Szeged következik 987 ezer forintos átlaggal. Utánuk Győr (961 ezer Ft/ négyzetméter), Veszprém (951 ezer Ft/ négyzetméter) és Székesfehérvár (943 ezer Ft/ négyzetméter) szerepel.
A legolcsóbbak pedig Salgótarján, ahol átlagosan 315 ezer forintba kerül egy négyzetméter, Békéscsaba (494 ezer Ft négyzetméter), Kaposvár (562 ezer Ft/ négyzetméter) és Miskolc (604 ezer Ft/ négyzetméter) követi.
