A német autóklub (ADAC) legfrissebb, 2026. március közepén közzétett éves mérlege szerint a segélyszolgálat rekordszámú, összesen 3 691 813 esetben nyújtott segítséget az utakon. Ez 1,6%-os emelkedést jelent az előző évhez képest, amit a szakértők az autópark növekvő átlagéletkorával és a sűrűbb forgalommal magyaráznak. Az autósok számára a legkritikusabb időszaknak 2025 decembere bizonyult: a fagyos napok miatt volt olyan huszonnégy óra, amikor több mint 18 ezer segélyhívást regisztráltak.
A statisztika könyörtelen: az esetek 45,4%-ában az indítóakkumulátor volt a ludas. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden második lerobbanás elkerülhető lett volna az akku állapotának ellenőrzésével vagy időbeni cseréjével. Érdekesség, hogy ez a probléma nem válogat a hajtásláncok között: a tisztán elektromos autókhoz érkező hívások több mint felénél is a kisfeszültségű (12V-os) akkumulátor adta meg magát, nem pedig a nagyfeszültségű rendszer.
A hibalista második helyén a motormenedzsment, a gyújtás és a szenzorok állnak (21,8%). Ez a terület a modern autók "bonyolultsági átka": egyetlen meghibásodott jeladó képes mozgásképtelenné tenni a járművet.
A dobogó harmadik fokára az egyéb elektromos alkatrészek, például a generátor, az önindító vagy a belső világítás hibái kerültek (10,4%).
Bár az elektromos autókhoz érkező hívások száma 15%-kal nőtt (összesen kb. 50 445 eset), ez elmarad az e-autó állomány bővülésének ütemétől. Az ADAC adatai szerint a 2-4 éves korosztályban a villanyautók megbízhatóbbnak bizonyulnak: míg náluk 1000 autóra mindössze 3,8 hiba jut, addig a belső égésű motoros társaiknál ez az érték 9,4.
A "fekete lista" tanulsága szerint a lerobbanások zöme megelőzhető. A gumiproblémák (8,9%) és az üzemanyag-ellátási zavarok ellenőrzéssel kiszűrhetők. Az ADAC szakértői kiemelik: a modern autók már sokszor előre jelzik az akkumulátor gyengülését (például a Start-Stop rendszer elmaradásával), ilyenkor nem szabad várni a szervizzel - idézi a német autóklub eredményeit és tanácsait a Vezess.hu.
A hatályos magyar jogszabályok szerint az még önmagában nem jogsértő, ha a járművünkön a nyári időszakban is téli gumiabroncs van, vagyis a hatóság nem szabhat ki bírságot pusztán azért, mert a gumi nem az évszaknak megfelelő típusú. A KRESZ és az azt kiegészítő műszaki előírások értelmében viszont a gumiabroncsoknak meg kell felelniük bizonyos követelményeknek: nem lehetnek sérültek, túlzottan kopottak, és profilmélységüknek el kell érnie a jogszabályban előírt minimumot. Ezen feltételek megsértése már hatósági eljárást vonhat maga után.
Fontos tényező az is, hogy amennyiben baleset történik, és a szakértői vélemény kimondja, hogy a nem megfelelő abroncstípus hozzájárult az esemény bekövetkeztéhez, úgy a biztosító jogosult lehet a kifizetett kártérítés részbeni vagy teljes visszakövetelésére.
Persze pusztán biztonsági szempontból sem tanácsos fent hagyni a melegebb időszakra a téli gumikat: a téli gumik lágyabb gumikeveréke és sűrű lamellázottsága csak hideg, csúszós körülmények között biztosít fokozott tapadást – magas hőmérsékleten ezek a tulajdonságok viszont már hátrányt jelentenek.
