Magyarországon a 2010-es évek végére már közel 100 ezer nőnél diagnosztizáltak mellrákot. Ez évente 7–8 ezer új esetet jelentett, ez pedig az évek múltán sem változott: az emlőrák továbbra is a leggyakoribb daganattípus a nőknél – közvetlen megelőzve a melanomát. A legnagyobb növekedést ugyanakkor a 30–39 évesek körében mérték. Szakértők szerint ennek hátterében több tényező állhat: a későbbi gyermekvállalás, a mozgásszegény életmód, az elhízás és a káros szenvedélyek, mint az alkohol- vagy dohányfogyasztás.
Miközben a diagnosztizált esetek száma nő, a jóhír az, hogy a halálozási arány mérséklődik. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója szerint a korai felismerés és az új terápiák – például az immunterápia – egyre több beteg számára teszik lehetővé a gyógyulást kemoterápia nélkül is. A statisztikák biztatóak: száz diagnózisból átlagosan 74 beteg öt év múlva is él, ami jóval kedvezőbb arány, mint a vastagbélrák vagy a tüdőrák esetében.
A kedvezőbb túléléshez azonban elengedhetetlen a korai diagnózis, ebben pedig a szűrés játssza a legnagyobb szerepet. Az elmúlt években azonban aggasztó csökkenés figyelhető meg, a nők mammográfiás átszűrtsége 2020–2021-re ugyanis 32 százalék alá esett vissza. Pedig a nemzetközi adatok szerint a rendszeres szűrésen részt vevőknél 60 százalékkal alacsonyabb a halálozás kockázata a diagnózist követő tíz évben.
Világszerte 2022-ben 2,3 millió nőnél diagnosztizáltak mellrákot, és 666 ezren haltak bele a betegségbe, idézi a WHO adatait az Ecomoyx. Magyarországon 100 ezer nőből 101-et érintett a kór, ez pedig jelentősen magasabb előfordulás, mint a férfiak körében regisztrált vastag- és végbélrák.
A számok csökkentése érdekében a szakmai körökben már régóta napirenden van, hogy a jelenlegi 45 éves kor helyett már 40 éves kortól behívják a nőket a népegészségügyi szűrésre. Bár erre jelenleg is megvan már a nyitottság, a jogszabályi változtatás egyelőre várat magára.
