A nyári szabadság elsődleges célja a pihenés és a teljes feltöltődés lenne, a valóságban mégis sokan érzik úgy a szabadság végeztével, hogy kipihentség helyett még kimerültebbek, mint előtte. Ennek hátterében gyakran az áll, meglepő módon maga a nyaralás is komoly szervezéssel, zsúfolt programokkal és utazási fáradtsággal jár. Az igazi megpróbáltatást azonban a ritmusváltás jelenti: a kötetlen napokat és megváltozott alvási szokásokat egyik napról a másikra váltja fel a korai ébredés, a szoros határidők és a teljesítménykényszer. Ez a hirtelen váltás koncentrációs nehézségeket, alacsonyabb motivációt és fokozott ingerlékenységet eredményezhet - írja a HR Portal.
A WHC szakértői szerint a visszatérési stressz megelőzhető néhány tudatos lépéssel. Az egyik leghatékonyabb módszer egy „puffernap” beiktatása a nyaralás és az első munkanap közé, ami időt ad a kicsomagolásra, a háztartási teendőkre és az alvási ciklus rendezésére. Az első munkanapon nem a maximális teljesítményre, hanem a feladatok felmérésére és priorizálására kell helyezni a hangsúlyt. Emellett kiemelten hasznos egy rövid csapatszinkronizáció is, amely segít átlátni a távollét alatt történt változásokat.
A munkáltatóknak is érdemes fokozatosságot biztosítaniuk: az első napokra nem célszerű nagy horderejű prezentációkat vagy kritikus határidőket ütemezni. A türelmes hozzáállás nemcsak a dolgozói jóllétet növeli, de a hibák számának csökkentésével a vállalati hatékonyságot is gyorsabban helyreállítja.
A másik véglet is kerülendő: Bár a technológia lehetővé teszi, hogy a tengerpartról is válaszoljunk az e-mailekre, a szabadság alatti folyamatos készenlét nemcsak a családi kapcsolatokat rombolja szét, hanem egyenes utat jelent a teljes kiégéshez. Már neve is van a jelenségnek: PTO-anxiety, vagyis szabadság-szorongás. Mi is ez pontosan és hogyan küzdjük le?
