Hiába edzenek rendszeresen, azok sem érezhetik magukat biztonságban, akik napi hosszú órákat töltenek ülve – állítják amerikai kutatók. A Massachusetts General Hospital friss kutatása szerint a rendszeres testmozgás nem ellensúlyozza az ülő életmód okozta egészségügyi kockázatokat, így különös figyelmet kell fordítani a napközbeni aktivitás növelésére - írja a HVG.

Napi 10 óra ülés, 62 %-kal nagyobb esély a szívrohamra

A digitális kor egyik árnyoldala, hogy az emberek egyre több időt töltenek ülve, akár munka, akár szórakozás közben. Ez azonban jelentősen növeli a szív-és érrendszeri betegségek, például a szívelégtelenség és a szívroham kockázatát. A kutatás szerint a napi 10,6 óránál többet ülők esetében a szívelégtelenség kockázata 45%-kal, míg a szív-érrendszeri halálozás valószínűsége 62%-kal nőtt.

A kutatók 90 000 résztvevő aktivitási szintjét követték nyomon nyolc éven keresztül csuklón viselhető gyorsulásmérők segítségével. Ezek az eszközök - amelyek használatát egyébként szintén érik kritikák - megbízhatóbb adatokat szolgáltattak, mint az önbevallásos módszerek, amelyek hajlamosak alulértékelni az ülőidőt és túlbecsülni a testmozgást. Az eredmények megerősítették, hogy a sok ülés negatív hatásai még azoknál is megmaradtak, akik betartották a heti 150 perc közepesen intenzív fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlást.

A kutatók szerint az ülő életmód veszélyei ellen az egyik leghatékonyabb módszer a rendszeres felállás és a mozgás beiktatása. Ajánlott például időzítőket használni, amelyek 30 percenként emlékeztetnek a testmozgásra. A telefonhívásokat állva vagy sétálva érdemes intézni, a rövidebb távokat pedig gyalog vagy a kerékpárral megtenni. A képernyő előtti szórakozás helyett a mozgással járó hobbik, például tánc vagy kertészkedés is csökkenthetik a kockázatokat.

5 perc naponta is sok előnnyel jár

Emellett a napközbeni rendszeres mozgás - például liftezés helyett lépcsőzés - is legalább olyan fontos, mint a célzott edzés, mert minden apró aktivitás hozzájárulhat a szív egészségének megőrzéséhez.

Utóbbi állítást szintén tudományos kutatás igazolta, amelyről korábban írtunk.. A University College London (UCL), valamint a Sydney-i Egyetem tudósai azt vizsgálták, hogy egy kicsivel több fizikai erőfeszítés milyen hatással lehet a “csendes gyilkos” ellen.

Körülbelül 15 000 ember adatait rögzítették, akik 24 órán át viseltek aktivitáskövetőt. Ezzel figyelték meg a vérnyomásuk és a napi mozgásuk közötti kapcsolatot. Mint kiderült: már az is segített, ha valaki beépített öt perc extra mozgást a napi rutinjába. Persze az érdemi változáshoz a szív- és érrendszer nagyobb mértékű megterhelése szükséges.