Megérkezett a legfrissebb, egy hétre vonatkozó agrometeorológiai előrejelzés!

Megérkezett a legfrissebb, egy hétre vonatkozó agrometeorológiai előrejelzés! A következő napok csapadéka az országban többfelé várhatóan meghaladja az idén eddig lehullott mennyiséget, amire a talajoknak és az őszi vetéseknek egyaránt óriási szükségük van.


Marad a csapadékos időjárás

A hét további részében, csütörtöktől vasárnapig délnyugati irányból több hullámban is nedves légtömegek áramlanak fölénk, így felhős, párás időre van kilátás jelentős mennyiségű csapadékkal. Az ország nagy részén 15-25 mm várható, de délnyugaton és északkeleten ennél több is eshet. A talajok felső 20 cm-es rétege átnedvesedik, és az említett területeken a középső talajrétegbe is juthat a nedvességből. A hőmérséklet visszaesésére az északnyugati országrészben már péntektől, máshol szombattól lehet számítani, így a vasárnap hajnali eső akár síkvidéken is havas esőbe átmeneti havazásba mehet át. Az éjszakai fagyok egyelőre nem térnek vissza, de a hétvégén napközben is 5-10 fok között marad a hőmérséklet. Hétfőn már felszakadozik a felhőzet, és további csapadék nem valószínű. A jövő héten is több időjárási front vonul át fölöttünk így változékony időre van kilátás helyenként előforduló kisebb esőkkel. Hétfőn és kedden hajnalban többfelé esik fagypont alá a hőmérséklet, a fagyzugos helyeken -5 fokig hűlhet a levegő. A nappali felmelegedés mértéke hétfőtől ismét nőni fog, a jövő hét közepén már 12-17 fok között valószínű a legmelegebb órák hőmérséklete. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet emelkedése átmenetileg megtorpan, de a jövő hét közepén ismét 10 fokra melegszik a talaj – írja a met.hu.

Az időjárás eddigi hatása a hazai mezőgazdaságra

Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. A március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben éppen az optimális értékkel megegyező, de az ország nagyobb részén már 100-130 mm-rel elmarad attól.

A hőmérséklet elég tág határok között ingadozott eddig a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták. Február közepétől pedig egyes napokon a déli és nyugati országrészben már a 15 fokot is meghaladta a nappali csúcsérték. Márciusban ismét lehűlés érkezett kemény éjszakai fagyokkal, így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra.


The Conversation

Ne hagyd ki!