Az avatott szakemberekből álló hallgatóság az állatorvos előadásából megtudhatta, hogy immár nemcsak vakcinázással, hanem bizony adatokkal is gyógyíthatóak a disznók.
Beszédes adatok
„Különböző adatkereső rendszerek léteznek és adatok halmaza áll rendelkezésünkre, a kérdés pusztán az, hogy ezekkel hogyan bánjunk. A probléma napjainkban az, hogy a szakmának ma már nemcsak állatbetegségekkel (mint például az afrikai sertéspestis) kell szembenézni, hanem ott vannak a humán betegségek is, mint például a Covid-19. Ezért napról-napra nehezebb lesz az állattartó gazdaságokat meglátogatni. Ebben a helyzetben, amikor rengeteg adat áll a rendelkezésünkre, a mi cégünknél a precíziós takarmányozással, a digitális biológiai biztonsággal és az antibiotikum-használat valós idejű ellenőrzésével foglalkozunk behatóan. Az egészség fontosságáról nem kell külön szólni, annak megőrzése azonban már egy izgalmasabb történet. Az egészség nagy hatással van a hatékonyságra és a gazdasági hatása is mérhető. A téma fontosságát mutatja, hogy létezik egy úgynevezett globális egészségügyi stratégia a világban" – nyomatékosította az előadó.
Drága pénzért...
Azzal folytatta, hogy ha vizsgáljuk a gyógykezelés költségét, akkor az derül ki, hogy a tenyésztési fázis különböző részeiben nagyon magasak a gyógyszerezési költségek. Ha a vakcina ára egy euró és kell belőle kettő egyedenként, és ezt hozzáadjuk a tenyésztési költségekhez, kiderül, hogy ez bizony évi 135 euró kocánként. Az ugye nem kérdés, hogy ez mennyire fontos gazdasági szempontból?! Vajon kihagyhatjuk-e a számításainkból? Megengedhetjük-e magunknak, hogy ne vakcinázzunk? Nálunk van egy rendszer, ami gyógyírt jelent erre a problémára. A mi szoftverünk az adatokra, a mesterséges intelligenciára épít a sertéstenyésztésben. Minden állat a születésekor egyedi azonosító kódot kap, és így az egész élete „nyitott könyv" lesz a tenyésztő és a végfogyasztó számára egyaránt. A rendszer maga tartja nyilván az egészségügyi ellenőrzések megtörténtét, azok gyakoriságát, és az egészségügyi veszélyekre is figyelmezteti a telep szakembereit. Így nem fordulhat elő félrekezelés és az elhullási (mortalitási) ráta is látványosan javítható. A lényeg az automatikus monitoring, mégpedig szigorú szakmai protokoll szerint – hívta fel magyar kollégái figyelmét a spanyol szakember.
A teljes cikket elolvashatja a holnap megjelenő Haszon Agrár magazinban!
