A juhtenyésztőknek aligha jöhetett volna rosszabbkor a száj- és körömfájásjárvány, mint húsvét előtt pár héttel. Félő volt, hogy az export kiesése lenullázza a hazai juhágazatot.
Kárenyhítésre várva
Szerencsére a juhágazatot nem érintette a száj- és körömfájásjárvány, ezért a tenyésztőknek sem kellett a legrosszabbal szembenézniük – mondta Jávor András egyetemi tanár, a Juh Terméktanács hajdani elnöke. Ismertette azt is, hogy nagyjából 150 ezer bárány ment ki Magyarországról idén húsvétig bezárólag, ami nagyjából megfelel a gazdálkodók előzetes várakozásainak. Ám elő volt készítve egy 25-30 ezer darabos kontingens a német és az osztrák piacra, ami nálunk ragadt, és egyelőre nem tudni, mi lesz velük.
Durván csökkentek a felvásárlási árak, 60-80 eurócentet adnak kilónként, ami azt jelenti, hogy bárányonként 6–8 ezer forint volt a veszteség. A háttérben az áll, hogy a románok és a lengyelek az elsők között jelentették be, hogy nem fogadnak Magyarországról bárányokat, Ausztria végig fenntartotta az importtilalmat, de szerencsére átengedte a tranzitot.
Így tudott eljutni a magyar bárány Németországba, miközben a legnagyobb vevőink, az olaszok szerencsére végig fogadták a magyarországi szállítmányokat, de csak a pecsenyebárányokat. Ezért a nehéz bárányok (35–45 kg közt) nagy számban a termelők nyakán maradtak – mondta Jávor András.
A klasszikus báránypiaci vevők közül az olaszok voltak a legsportszerűbbek a volt elnök szerint, igaz, kihasználták az árcsökkenést, ami 100 ezer báránnyal és egyedenként 25 kilós átlagsúllyal számolva bizony komoly pénzeket jelent. „Csak remélni merem” – fűzte hozzá –, „hogy a húsvétkor bennragadt nagy súlyú bárányok közül a jerkéket tenyésztésbe fogják. Miként azt is, hogy az állam kellő időben és mértékben él majd a kárenyhítés intézményével.”
Fontos tranzitutak
Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezetügyvezető igazgatója azzal kezdte mondandóját, hogy nehéz húsvéti időszakot zártak. „Januárban egy kiskérődző-pestis kitörés is volt Magyarországon, amiben megtapasztaltuk, hogy milyen forgalmi korlátozások várhatóak. Ezek a tapasztalatok segítségünkre voltak a száj- és körömfájásjárvány kezelésében.
Szerencsére ez csak egy megyét, annak is kis részét érintette. Szó szerint az ágazat léte volt a tét. Az állategészségügyi hatósággal, a Nébihhel, illetve a szakmai szervezet a saját apparátusával folyamatos egyeztetésben voltunk, figyeltük a piacokat és kommunikáltunk az exportpiaci vevőinkkel, elsődlegesen az olaszokkal.
Számunkra fontos volt, hogy ne zárják le a tranzitot Horvátország, Szlovénia és Ausztria irányába. Az sem könnyítette a helyzetünket, hogy az első kitörés után 7–10 napra teljesen leálltak a szállítások, és több ország még a zárlat feloldása után is erősen hezitált a »hogyan tovább« dolgában.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a fertőzött területeken a hazai juhállománynak csak három-öt százaléka volt érintett. Ha ez Hajdú-Bihar vármegyében történik, bizony vakarhattuk volna a fejünket. (Ugyanis két hajdú-bihari gazdaság adja a magyarországi bárányexport mintegy harmadát – a szerk.)
Bár az olaszok nem állították le az importot, húsvét előtti három héttel bevezettek egy kötelező vérvizsgálatot. Minden kimenő kamionnál a kocsinként 650 bárány 15 százalékától levették a vért, és két megoldás volt: az olasz vágóhidak vagy megvárták a vérvizsgálat eredményét (ez egy napot vett igénybe), vagy levágták az állatokat, de akkor is egy napig elkülönítve kellett pihentetni a húsukat. A lényeg: az olasz hatóságok hivatalosan igazolták, hogy a magyar bárányok „mindentől mentesek.” Összegezve azt kell mondani, hogy a húsvéti bárányból tervezett darabszámot ki tudtuk szállítani” – tudtuk meg az igazgatótól.
„Most azon dolgozunk, hogy a benn ragadt, jellemzően nagyobb súlyú bárányokat is ki lehessen szállítani. Ebben a relációban Németország, Ausztria és az Arab-félsziget jöhet szóba, mint felvevőpiac” – ismertette a részleteket Mezőszentgyörgyi.
Lenyomott árak
Az Agro World cégcsoport 100 százalékban magyar tulajdonú családi vállalkozás, amelynek első tagját, a Juhker Kft.-t még 1990-ben alapította Debreceni Sándor. A vállalatcsoport 15 ezer darabos anyajuh-állományával és annak szaporulatával jelenleg az Európai Unió egyik legnagyobb juhtartója. Debreceni Sándor alapító-tulajdonos maga is úgy fogalmazott, hogy az idei húsvétibárány-szezon valamilyen szinten rosszul alakult, mert a járvány lenyomta az árakat.
„De amúgy minden bárány elment, így az ünnep közeledtével csak tőlünk hét kamionnal, mintegy 3500-4000 darabot vittek ki a külföldi vevők, bár tavaly jóval többet adtunk el. Idén leginkább azok a külföldi, olasz nagy vágóhidak kaszáltak a húsvétibárány-bizniszen, amelyek győzték hűtőkapacitással a levágott, de még az előzetes vérvizsgálat eredményét váró bárányok tárolását 24 órán át.
Sokkal jobb áron tudtuk volna eladni a bárányainkat akkor, ha a kisebb kapacitású vágóhidakat is hagyták volna érvényesülni az állategészségügyi hatóságok” – zárta szavait Debreceni Sándor.
A külföldiek kihasználták
Minden ilyesfajta vírusos megbetegedést kihasználnak a külföldi kereskedők, így történt ez most is. Február elején még a magyar bárány volt a legdrágább Európában (2500 Ft/kg élősúlyban, plusz kompenzáció) ami több lépcsőben egészen 1850 forintig lement. Ez 150 ezer bárányra vetítve közel 2,5 milliárd forint veszteség az ágazatnak.
Pedig nincs egyetlen megbetegedésünk sem. És akkor nem számoltuk még hozzá a megnőtt takarmányigényt, a túlsúlyos bárányok etetését, az adminisztrációs pluszmunkát, a fertőtlenítéssel járó plusz költségeket. De biztos, hogy ez is milliárdos nagyságrendű kiadás lesz.
Szerző: Petneházi Attila
