Az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának terjedése habár jelentősen lelassult az utóbbi két évben Magyarországon, a mai napig szigorú járványvédelmi intézkedéseket kell betartaniuk a sertéstartóknak - írja az Agrárszektor. A fertőzött és a magas kockázatú területen pedig minden kilőtt vaddisznóból mintát kell küldeni a vírus kimutatására, illetve kizárására. Amennyiben kiderül, hogy az állat nem fertőzött, kizárólag a járási hivatalnál kért engedély alapján és csak helyben, magánfogyasztásra fel lehet használni, ellenkező esetben minden testet ártalmatlanítani kell.
Az afrikai sertéspestis vírusa 2018 áprilisa óta van jelen a magyarországi vaddisznóállományban. A kezdeti, nagyon gyors terjedés következtében 2020 februárjáig már kilenc megyében igazolódott a vírus jelenléte, majd 2021-ben Fejér megyében is megjelent. Azóta a vírus terjedése jelentősen lelassult, gyakorlatilag megállt, kizárólag a már fertőzött területen belül fordulnak elő újabb pozitív esetek - tájékoztatta az Agrárszektort a Nébih.
A sertéstartóknak tisztában kell lenniük a veszéllyel, a vírus sertésállományba történő behurcolásának lehetséges módjaival, valamint a behurcolás elleni hatékony védekezés eszközeivel. Az afrikai sertéspestis továbbterjedésének megakadályozása érdekében a hatóság elrendelte a vaddisznó állománysűrűség drasztikus csökkentését. Ennek megfelelően minden évben valamennyi vadászatra jogosult határozatban kapja meg a területén minimálisan kilövendő vaddisznók darabszámát. A vaddisznóállomány szabályozása ennek teljesítésével megvalósul, ezen felüli kilövés nincs előírva a vadászatra jogosultak számára.
A fertőzött és a magas kockázatú területen minden kilőtt vaddisznóból mintát kell küldeni a vírus kimutatására, illetve kizárására - tudatta a hivatal. A mintákat a területileg illetékes járási állategészségügyi hivatal által biztosított átvételi helyekre kell beszállítani, ahonnan azokat a Nébih szállítja a laboratóriumba. A laboratóriumba érkezést követő 72 órán belül megvan eredmény, a negatív eredmények azonnal elérhetőek a Nébih honlapján. A felhasználásra szánt testeket az eredmény megérkezéséig elkülönítve, hűtve kell tárolni, amihez szükség esetén a Nébih tud hűtőkonténert biztosítani.
Közepes kockázatú területen a vaddisznó teste korlátozás nélkül felhasználható, feldolgozható. Magas kockázatú területen elejtett vaddisznó teste kizárólag Magyarországon belül használható fel. Ugyanakkor a fertőzött terület (beleértve az SZKT-t is) teljes vadászati tilalom érvényes a vaddisznóra, az állománygyérítés érdekében kizárólag diagnosztikai kilövést lehet engedélyezni. Minden diagnosztikai célból kilőtt egyed testét ártalmatlanítani kell. A Helyi Járványvédelmi Központ (HJK) vezetője a vadászatra jogosult írásbeli kérelme alapján eseti engedélyt adhat arra, hogy a diagnosztikai célból kilőtt egyedek egy részét a vadászatra jogosult magánfogyasztásra, mint végső fogyasztó a fertőzött területen belül felhasználhassa, illetve a trófeát kikészíttethesse. A felhasználásra és/vagy a trófea kikészítésre csak a negatív virológiai (PCR) eredmény megérkezést követően kerülhet sor, addig a testet a vadászatra jogosultnak kell a HJK által jóváhagyott helyen és módon tárolnia.
Az Agrárszektor több jelzést is kapott arról, hogy nem fertőzött, jó minőségű húst is kidobtak. A Nébih ezzel kapcsolatban azt válaszolta, fontos céljuk, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel ösztönözzék és támogassák azt, hogy lehetőleg minden kilőtt, fogyasztásra alkalmas test felhasználható legyen. A fokozott gyérítésnek viszont lehet olyan következménye, hogy a vaddisznóhús iránti tényleges keresletnél több vaddisznót lőnek ki. Ezeket a testeket sajnos az intézkedések részeként ártalmatlanítani kell. A hivatal ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az ASP járvány vaddisznó állományban való terjedésének lassítása legeredményesebben a vaddisznó állomány fokozott gyérítésével, az állomány drasztikus csökkentésével érhető el.
