Megérkezett a legfrissebb, egy hétre vonatkozó agrometeorológiai előrejelzés. A tegnap érkezett légörvény csak az északkeleti országrészbe hozott egy kevés csapadékot. Visszatér a száraz, hűvös északkeleti áramlás, csapadék a következő hét végéig nem valószínű. Visszatérnek az éjszakai fagyok is, a hőmérséklet emelkedése a jövő héten várható.
Ismét száraz, hűvös északkeleti szél várható
Az előttünk álló napokban visszatér a száraz, hideg északkeleti szél, így napos, száraz időre van kilátás, a jövő hét végéig, azaz egészen 27-ig alig van esély csapadékra. A talaj tovább fog száradni, illetve a csapadékkal érintett területeken is újra kiszárad a talaj fölső rétege. Visszatérnek az éjszakai fagyok, hajnalonként sokfelé -5 fok körüli minimum értékekkel, de a környezetüknél alacsonyabban fekvő fagyzugos tájakon -10 fok alá is csökkenhet a hőmérséklet. Nagy napi hőingás lesz a jellemző, nappalonként a napos időben ma még 10-15 fokig, a hétvégén 7-10 fokig emelkedik a hőmérséklet. A jövő héten lassú melegedés kezdődik. Az északkeleties szél tartósan élénk marad, mely fokozza a talaj száradását, és növeli a szárazfű tüzek esélyét – írja a met.hu.
Az eddigi időjárás hatása a hazai mezőgazdaságra
A jellemzően jól telelt őszi vetéseknek igen nagy szükségük lenne már számottevő csapadékra. Ahol a tegnap esett legalább 2-3 mm csapadék, ott átmenetileg javult a helyzet, viszont ezeken a területeken a felfagyás veszélye a következő napokban fokozódik. A nagy napi hőingás, a kemény éjszakai fagyok és enyhe nappalok mellett a talaj felső rétege naponta megemelkedik, majd lesüllyed, aminek következtében az őszi vetések gyökérzete károsodhat.
Az igen enyhe, az átlagosnál több fokkal melegebb februári időben a korai növények, mint a mogyoró és az éger már virágozni kezdtek, a som és a csonthéjas gyümölcsök rügyei megpattantak, a déli országrészben már fehérbimbós állapotban vannak. Azóta a hidegben a fejlődésük ugyan megtorpant, de az előttünk álló fagyos éjszakákon így is rügykár keletkezhet a korai csonthéjas gyümölcsösökben.
Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. A március első felét száraz, hideg északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben kissé még meghaladja az optimális értéket, de az ország nagyobb részén már 90-120 mm-rel elmarad attól.
A hőmérséklet elég tág határok között ingadozott eddig a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták. Február közepétől pedig egyes napokon a déli és nyugati országrészben már a 15 fokot is meghaladta a nappali csúcsérték. Márciusban ismét lehűlés érkezett kemény éjszakai fagyokkal, így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant.
