Egy környezetbarát mezőgazdasági gél apró és hasznos fonálférgekkel helyettesíti a növényvédő szereket.
Talajból a növényre
Már bizonyos, hogy jól védi a kártevőktől a kultúrnövényeket egy újfajta gél, amiben apró fonálférgek nyüzsögnek. Így vegyszerek alkalmazása nélkül, környezetbarát módon lehet elpusztítani egy veszélyes rovarkártevő hernyóit. Eddig aligha vettük hasznát ennek a fajta fonálféregnek, mert a föld alatti élőhelyén kívül csak kivételesen marad életben.
Egyébként az ún. nematódák törzsébe tartozik, ezek olyan apró fonálférgek, amelyek jellemzően a talaj néhány centiméteres felső rétegében találhatók. Hosszuk ritkán haladja meg a 2,5 mm-t. Noha egyes fajtáik a növények gyökerét fogyasztják, másoknak jótékony a „tevékenységük”.
Egyik csoportjukba az úgynevezett entomopatogén fonálférgek (EPN) tartoznak, ezek a rovarok testébe rakják petéiket. Közben olyan toxint választanak ki, ami gyorsan elpusztítja a gazdaszervezetet. E rovarok némelyike kártevő, tehát a gazdák számára vegyszermentes eszköz az EPN, amit folyékony készítménnyel juttatnak a kultúrnövényekre vagy a talajba. Ilyen például az amerikai kukoricabogár ellen nálunk is bevethető Heterorhabditis bacteriophora (77%-os a hatékonysága) vagy az almafóliamoly áttelelő hernyóit pusztító féreg (Steinernema feltiae).
Svájcból Afrikába
Sajnos, amikor a talajlakó EPN-ek a felszínre kerülnek, hamarosan elpusztítják őket a Nap ultraibolya sugarai, vagy egyszerűen kiszáradnak. Emiatt nem lehet őket a növények levelein, hajtásain alkalmazni, pedig ez az, amit a legtöbb kártevő felfal. Az egyik ilyen a kukoricában sok kárt okozó őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda), amely egyelőre Afrikában és Ázsiában pusztítja a csöveket, ám a klímaváltozás miatt hazánkban is megjelenhet.
Itt jön a képbe az újfajta gél, amely megóvja a nematódákat. A svájci Neuchâtel Egyetem tudóscsoportja Patrick Fallet kutató vezetésével egy ruandai őshonos EPN fonálféreg (Steinernema carpocapsae) szaporításával kezdte, ez a sereghernyókat támadja meg. A kutatók ezután létrehozták a hidrogélt, amely nem toxikus, biológiailag lebomló karboximetil-cellulózból készült (élelmiszeripari jelzése E466, emulgeálószer és térfogatnövelő, de fogkrémbe és műkönnybe is teszik). Ebben a zselatinos vivőanyagban jól megélnek a fonálférgek.
Plusz egy tonna termés
Az afrikai szántóföldi kísérletek során az önkéntesek egy tenyészidőszak alatt kéthetente fugázópisztollyal juttatták a gélt a kukoricalevelek fonákjára. A többi parcellát kereskedelmi forgalomban kapható folyékony, sereghernyók elleni készítménnyel kezelték, illetve az általánosan használt cypermethrin növényvédő szerrel. Kontrollként kezeletlenül is hagytak növényeket.
Bár mindhárom eljárás hatott a hernyókra, mégis a gél teljesített a legjobban: kerek 50%-kal csökkentette a fertőzöttséget a kontrollparcellákhoz képest. Így a géllel védett parcellákon hektáronként egy tonnával több kukorica termett.Patrick Fallet és munkatársai szerint a hidrogél kereskedelmi változata költséghatékony lesz, nem káros az emberekre vagy a környezetre, és a sereghernyók nem válnak ellenállóvá vele szemben.
„Az általános eredmények azt sugallják, hogy a pontosan célzó és könnyen alkalmazható fonálférgek rendkívül hatékony, megfizethető és fenntartható alternatívát jelenthetnek a rovarölő szerek helyett az őszi sereghernyó elleni védekezésben” – összegzik a kutatók a PNAS Nexus című folyóiratban most megjelent tanulmányukban.
Őszi sereghernyó
Eredetileg az Egyesült Államokból kezdett terjeszkedni egy bagolylepke faj, a Spodoptera frugiperda. Majd elérte Afrikát, Indiát, öt éve pedig Kínában kezdett nagy károkat okozni. A kontinentális klímán még nem tud áttelelni, de gyorsan alkalmazkodik, tehát Európában is kártevővé válhat. Több mint 80 tápnövénye ismert, köztük a kukorica, a rizs, a cirok, a cukornád. A hernyók a növények fiatalabb részeit kedvelik. Így a fejlődő kukorica zsenge csuhélevelei vonzóbbak számukra. Ezen át berágják magukat a csőkezdeménybe, ahol a szemeket is károsítják, sőt a tenyészőcsúcsot is megsérthetik. Gyors egyedfejlődése révén több (3-10) nemzedéke is kifejlődhet, így sok más fontos kultúrnövényt is károsíthat. Forrás: NAK
Nyitókép: Hernyópusztító fonálféreg (Steinernema carpocapsae) mikroszkóp alatt
