Óriási potenciál rejlik a közép-kelet-európai régióban az agráriumban, Magyarország pedig központi szerepet játszhat a fejlődésben – mutattak rá az Indexnek a meghatározó takarmánygyártó vállalat vezetői. Az UBM az uniós piacon is hangsúlyosabb szereplővé válna, míg a cég szerint Magyarországnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy a mezőgazdaságot tekintve visszakerüljön oda, ahol évtizedekkel ezelőtt volt, Európa élére, a legjobbak közé.
Marosvásárhely mellett, Kerelőszentpálon található a közép-kelet-európai régió egyik legnagyobb, magyar tulajdonban lévő takarmánygyára. Az 1996-ban alapított UBM az elmúlt 28 évben Magyarország élvonalbeli mezőgazdasági vállalatává, hazánk piacvezető takarmánygyártójává és a legnagyobb hazai takarmányalapanyag-kereskedők egyikévé nőtte ki magát. A cégcsoport a hazai piacot meghódítva országhatárainkon kívül is megvetette lábát, romániai gyáregysége mellett beindította szlovákiai üzemét is, míg kereskedelmi irodáival több nyugat-európai piacon is jelen van.
Az UBM kerelőszentpáli története 2015-re nyúlik vissza, a mintegy 15,6 millió euró összértékű beruházással Románia legnagyobb független takarmánykeverő üzemét építették fel. A gyár óránkénti 30, évente 220 ezer tonnás kapacitásával a régió egyik legnagyobb és Európa egyik legmodernebb technológiájával rendelkező takarmánygyártó létesítménye. Ehhez a termelői kapacitáshoz mintegy évi 130-140 ezer tonna gabonaszükséglet társul alapanyagoldalon.A romániai üzemben szinte minden digitalizált és automatizált, aminek köszönhetően műszakonként mindössze három ember közreműködésével folyik 24 órás termelés.
Nemcsak a régióban vagyunk egyedülállók, de európai viszonylatban is a top 5-ben vagyunk a gyár műszaki tartalmát illetően. Következő szintként pedig már a mesterséges intelligencia termelésbe való integrálásán is dolgozunk
– mutatott rá az Indexnek Laczkó Dénes.
Az UBM romániai leányvállalata nagy várakozásokkal tekint a jövőbe. Ennek oka, hogy Románia uniós gabona-nagyhatalom – évi 30 millió tonnás volumennel, aminek kétharmada exportra kerül –, és az ország állattenyésztése is óriási boom előtt áll. Az iparági várakozások szerint ugyanis a következő években az állattartás súlypontja Nyugat-Európából Kelet-Közép-Európába helyeződik majd át, ahol az állattartás koncentrálódásával egyre nagyobb igény lesz a nagyüzemi, minőségi tápokra.
Az ügyvezető szerint a szomszédos országban rejlő óriási iparági potenciált jól szemlélteti, hogy míg Romániában évi 2,8 millió tonna takarmányt állítanak elő, addig a területileg harmadakkora Magyarországon 3,5-3,8 millió tonnát.
Annyit kell tenni, hogy az erőforrásokat – az óriási szállítási költségek helyett – helyi termelési kapacitásokba kell átcsoportosítani. Románia nagyon erős alapanyag-termelő ország, így adott a lehetőség arra, hogy a helyben történő takarmány- és élelmiszertermelés felé fordítsa a kormányrudat
– mondta Laczkó Dénes.
A digitalizációé a jövő
Azonban nem csak a szomszédban mutatkozik bőven tér a növekedésre. Nagy István agrárminiszter tavaly novemberi bejelentése szerint 2027-ig mintegy 4300 milliárd forintot fordít a kormány a hazai mezőgazdaság, valamint az élelmiszeripar és a vidéki települések fejlesztésére. „A támogatás elköltése során leginkább a digitalizáció területén történő fejlesztésekre célszerű fókuszálniuk a vállalatoknak” – ezt már Horváth Péter, az UBM magyarországi vezérigazgatója mondta, aki szektoronként eltérőnek látja a fejlettséget. Míg a növénytermesztéssel foglalkozó cégeknél előrébb tart a digitalizáció, addig az állattenyésztőknél van mit behozni.
Magyarországon is az a működési modell követendő, ami a kerelőszentpáli leányvállalatunknál már megvalósult, vagyis nagy termelési kapacitás elérése az automatizáció, robotizáció segítségével
– fogalmazott a vállalatvezető. Ez a folyamat részben válasz lehet a mezőgazdaság területén is jelenlévő munkaerőhiányra.
