Szeles és száraz hét elé nézünk
Az előttünk álló egy hétben is folytatódik a nagyrészt száraz időjárás. A hét végéig az időjárási frontok csak súrolják térségünket, így számottevő csapadékra sehol nincs kilátás. Éjszakánként főként keleten, északkeleten képződik zúzmarás köd, napközben azonban a legtöbb helyen kisüt a nap. Hétfőtől már több lesz a felhő fölöttünk, hétfőn és szerdán főként északkeleten, míg kedden többfelé várható kis mennyiségű vegyes halmazállapotú csapadék. Az északnyugati szél pénteken és szombaton a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén lesz élénk, majd hétfőn és kedden sokfelé megerősödik, helyenként viharossá fokozódik. Az elmúlt napokhoz képest kissé megenyhül az idő, a -10 fok alatti hidegek nem lesznek jellemzők, és erősödik a nappali felmelegedés is. Péntek hajnalban még az ország nagy részén fagypont alá hűl a levegő, de szombat reggelre a Dunántúl északi és középső tájain már fagypont fölött alakulnak a minimumok, majd vasárnap reggelre ismét országos fagyra lehet számítani. Napközben a hét további részében jellemzően 3 és 8 fok közé melegszik a levegő, csak a tartósabban ködös tájakon valószínű ennél hidegebb, fagypont körüli hőmérséklet. A jövő hét első felében pedig tovább enyhül az idő, néhány fokkal emelkednek a maximum értékek, és éjszakánként is többfelé fagypont fölött marad a hőmérséklet – írja a met.hu.
Ilyenek voltak a megelőző napok
A mögöttünk álló egy hétben hideg, téli idő volt jellemző hazánkban, a csapadék is hó formájában hullott. A lehűlés a múlt csütörtökön kezdődött, és péntek reggelre már 7-10 fokkal jobban lehűlt a levegő, mint egy nappal korábban. Országszerte fagyosak voltak az éjszakák, a legtöbb helyen -5 fok alatt alakultak a minimumok, de a derült, szélcsendes reggeleken, illetve területeken -10 és -15 fok közé csökkent a hőmérséklet, a leghidegebb a vastag hóréteggel borított keleti határszélen volt. Napközben a legtöbb napon fagypont fölé melegedett a levegő az ország jelentős részén, de többnyire +5 fok alatt maradtak a maximumok. Szombaton délkelet felől egy mediterrán ciklon csapadéksávja okozott jelentős havazást a keleti országrészben, vasárnap reggelre az Alföld déli részén és a Tiszántúlon összefüggő, 3-13 cm-es hóréteg alakult ki. Vasárnap és hétfőn a Dunántúl középső részén is havazott, bár ott 2 mm alatti csapadékmennyiség volt jellemző, így főleg a Bakonyban alakult ki tartós, 2-3 cm-es hóréteg. A tiszántúli hó azonban kedden tovább gyarapodott, sőt sokfelé az erős, viharos szél hófúvásokat is okozott, így szerda reggel a keleti országrészben 3-7 cm-es, a határszélen néhol 10-15 cm-es hótakaró védte a szántóföldi növényeket az erős fagyoktól, míg a Dunántúlon inkább csak foltokban volt jellemző hó. Az északi országrészben, az Alföld nyugati, északnyugati részén, valamint a Kelet- és a Nyugat-Dunántúlon azonban egyáltalán nem hullott csapadék az elmúlt egy hétben, és száraz, hideg idő uralkodott. A talajok többnyire 2-10 centiméteres mélységben vannak átfagyva, de a hóval nem borított kiskunsági tájakon a homokos talaj 20 centiméternél is mélyebben átfagyott. A hideg időben a nedvességtartalom a felső egy méteres rétegben nem változott számottevően az elmúlt egy hétben.
Az eddigi időjárás hatása a hazai mezőgazdaságra
Az őszi vetések többnyire jó állapotban vannak. A repcére a legtöbb helyen jól fejlett táblák a jellemzőek. Az őszi árpa és búza is kellően megerősödött az ősz folyamán ahhoz, hogy gond nélkül elviselje az elmúlt napok -10 és -15 fok közötti éjszakáit a hótakaró által nem védett területeken is, szépen zöldellenek az őszi kalászosok táblái. Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben meghaladja az optimális értéket, míg máshol 30-50 mm-rel, északnyugaton 60-70 mm-rel elmarad a növények számára optimális értékektől. A hőmérséklet elég tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve január első felében is sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták.
