Gere Attila szőlőültetvény
Több tápanyag a talajban, kiegyenlítettebb nedvességviszonyok és csökkenő erózió – ezek a legfontosabb eredményei a Pécsi Tudományegyetem által végzett több éves kutatássorozatnak.


A modern mezőgazdasági termelés jellemzően monokultúrás, vagyis egy területen adott időpontban egyetlen növényfaj nő. Ennek a gyakorlatnak számos negatív környezeti hatása van a talaj tápanyagtartalmának a gyorsabb kimerülésétől az általános biodiverzitás csökkenésééig. A Driverfarming kezdeményezésbe Magyarországról a Pécsi Tudományegyetem és két vállalkozás kapcsolódott be. A 2017-ben indult kutatásban egyébként nyolc ország 25 kutatóintézménye és agrárvállalata vett részt.

A kutatások úgynevezett állókultúrákban folytak: Gere Attila villányi szőlészetében és a Nedel-Market Kft. jakabszállási spárgaültetvényén. Mindkét növényt egymástól viszonylag távoli sorokban ültetik, a szakemberek pedig azt vizsgálták, a sorok közé vetett különféle egyéb növényeknek milyen ökológiai hatásaik vannak. Az organikus művelést folytató szőlészetben hétféle fajból álló fűkeveréket és cickafarkat vetettek a sorok közé, míg az intenzíven műtrágyázott és növényvédő szerekkel is kezelt spárgaföldön takarmányborsóval és zabbal kísérleteztek. Mindkét mintaterületen ígéretes eredmények születtek.

„Villányban a növénytakaróval borított felszínnek köszönhetően csökkent a vízerózió, vagyis az esőzések által elmosott talaj mértéke és kiegyenlítettebb lett a talaj nedvességháztartása. Az ültetett növények bojtos gyökérzete javította a talaj szerkezetét és szellőzöttségét. A jobb körülmények pedig erősítették a talajbaktériumok aktivitását: a növényi maradványok gyorsabban és nagyobb hatásfokkal bomlottak le, így több szerves anyag – lényegében tápanyag – keletkezett” – összegezte dr. Lóczy Dénes egyetemi tanár, a projekt szakmai vezetője.

A jakabszállási bakhátas spárgaföldeken ugyancsak az erózió csökkentése volt az egyik eredmény: az ideihez hasonló aszályos években fedetlen, futóhomokos talaj erősen kitett a széleróziónak. A sorok közé ültetett növények szárazságtűrők és jó nitrogénmegkötő képességgel bírnak, ennek köszönhetően javították a talaj tápanyag-összetételét. Emellett csökkentették a kiszáradás veszélyét és lassították a tápanyagok kilúgozódását.

The Conversation

Ne hagyd ki!